Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Vác és a Börzsöny vidéke
mely XVIII, századi alkotás. Innen tárul fel a magas tomyú, jó arányú, gazdag plasztikájú, - Szent László tiszteletére szentelt - római katolikus templom. A szószék a templom építésének idejéből való rokokó alkotás. A főoltáron újabb kori Szent László oltárkép van, előtte Szent István és Szent Imre szobra. A tabernákulum, Dunaiszky Lőrinc alkotása 1816-ból. A főútról is látható a katolikus temetőben emelkedő neogót stílusú Luczenbacher-kápolna és kripta, amelyet feltehetőleg Feszi Frigyes tervezett. Jelenleg ravatalozónak használják. Sajnos homlokzatát szakszerűtlenül újították fel. A település északi részén széles, még egységes beépítésű téren (Szabadság tér) áll az egykori vendégfogadó, a Határ étterem. A XVIII, századi épületet átalakították, de földszintes, kontyolt nyeregtetős maradt. Az Ipoly torkolatánál a töltésbe építve római őrtorony maradványai vannak. A Múzeum u. 4. szám alatt találjuk a Börzsöny Múzeumot. Az 1930-as évektől kezdve végzett rendszeres régészeti kutatás és gyűjtőmunka eredményeként 1960-ban nyílt meg. Ebben a többszintes múzeumépületben - szépen megrendezett kiállításokon - ismerkedhetünk meg a Börzsönyt alakító kőzetekkel, ásványokkal, s a feltárt ősállati maradványokkal. Színes diarámák mutatják be a mai élővilágot; a történelmi múltat felidéző gazdag régészeti, tárgyi és írásbeli emlékeket; a népélet számos tárgyát; az Ipoly menti népviseletet. Az időszaki kiállítások, előadások, vetítések, előadóestek megrendezésével a múzeum a határ menti települések egyik kultúrközpontja. Látogatható; április 1 - október 31-ig hétfő kivételével 10- 18 óráig, november 1 - március 31-ig péntek, szombat, vasárnap 10-16 óráig. Tel.: (27) 370-076 Irányítószám; 2629 Körzethívószám: 27 A Duna bal parti térségének legismertebb búcsújáró helye. Szobról közúton érhető el, a község északi részén lévő útelágazásnál kell jobbra fordulni. (A bal oldali elágazás az Ipoly völgyében Parassapusztáig vezet.) A közút elhalad a ma már nem működő kőbánya mellett, amelyet érdemes megtekintenünk. Egyszerre ad képet a Börzsöny kőzetuilágáról és a kőbányászat módszereiről. Első okleveles említése 1262-ből származik, Nostre névvel. A magyar alapítású pálos rend történetének egyik kiemelkedő eseménye a rendházépítés. A kolostort I. Lajos király gyakran látogatta; leánya, Hedvig itt nevelkedett. Környékén sokáig királyi vadaskert volt. A pálos rendet II. József 1785-ben feloszlatta. A kolostor épülete a Valiásalap tulajdonába került; katonai raktár, majd kórház lett. A Napóleon ellen harcoló nemesi felkelés idejében, 1809-ben tábori kórházként működött. Itt ápolták a győri csata sebesültjeit. A rendház egy időszakban a pálos rend főiskolájaként is működött. Nevezetessé vált tanulói; Verseghy Ferenc költő, irodalmár, esztéta, zeneszerző, (1756-1822), Ányos Pál költő (1756- 1784), Virág Benedek költő (1754- 1830), Táncz Menyhért, iskolai drámaíró (1743-1800), Billisch Márton hitszónok (1736-1807). A kolostor változatos történetének sorában az 1858. év a fordulópont. Azóta fegyintézet. Kezdetben női börtön volt. Az osztrák belügyminisztérium a Szent Vince rendbeli apácákra bízta. 1948-ban átalakították szigorított dologházzá, majd 1950- ben érkezett az első férfi fogolycsoport, s a női börtön megszűnt. A domboldalon található egykori pálos rendház és templom barokk együttese uralja a falu látványát. Szob nevezetes szülötte Szobi Mihály, aki Werbőczy Istvánt örökbe fogadta és hozzásegítette ahhoz, hogy a hatvani országgyűlésen 1505-ben nádorrá válasszák. Szobon született 1796-ban Luczenbacher János, aki 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia éremgyűjteményének, majd 1846-tól a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őre volt. (Jeles régészeti munkája 111. Béla király és felesége sírjának feltárása Székesfehérvárott). 1883-85 között itt élt Kodály Zoltán is, akinek édesapja Kodály Frigyes a vasútállomás főnöke volt. Innen indult Galántára, népzenei műveinek ihlető forrásához. A Kegytemplom főoltára VÁC :':S A AÖiUSÖi'IY VIOs'üC: *13
