Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Vác és a Börzsöny vidéke

Az üde réteken nyílik a sápadt kosbor

Nagymaros kilátójából feltáruló Dunakanyar

érintően, a Börzsönyi Tájvédelmi Körzetet, amely várhatóan a tervezett Nemzeti Farkba épül be.

Az ember jelenlétének legrégibb nyomai az újkőkori telepek. A szkíták nyomai sok helyen lelhetők fel, de erődített lakótelepük a térségben nem volt. A kelták sok emléke igazolja jelenlétüket a folyók mentén, de azoktól távolabb nem igen terjeszkedtek. Az 1-iV. század között kuádok telepedtek le a római birodalom szomszédságában, utánuk longobárd telepesek jelenléte is kimutatható. A késői népvándorlás és az Árpád-kor emlékei már biztosabb képet adnak. A nagymorva hatalom összeomlása után a X. században a magyarság azonnal betelepült erre a vidékre, ahol helyenként szláv lakosokkal találkozott, annak ellenére, hogy e terület már nem tartozott a morva birodalomhoz. Szobon öt, Zebegényben, Letkésen, Vámosmikolán, Tésán egy-egy X-Xl. századi temetőt ismerünk. Az Árpád-kori sűrű településhálózaton belül várak is szép számmal találhatók Vác, Hont, Drégely, Damásd, (Zuuár)

■198 VÁC CS A UOiMSONY VIDCICi

Bernecebarátí-Templomhegy, Bibervár, Királyrét-Várhegy, Salgóvár, Csehvár, Kámor vára. A tatárjárást és a török hódoltságot követően ezeknek már csak romjai maradtak. A középkor vallásos emlékei a gazdag Vác, Nagymaros, Nagybörzsöny mellett a pálos rend kolostormaradványaiban lelhetők fel Kóspallagon, s Márianosztrán, a gyönyörű templom gótikus szentélyében. A szép, román kori nagybörzsönyi templom lehetne akár e korszak börzsönyi szimbóluma is.

Zsigmond király idején, a XV. században rangos szerepet töltött be a Börzsöny a nemesfém és vasércbányászatban. A király szász bányászokkal végeztette ezt, az akkor igen nagy jövedelmet hajtó gazdasági műveletet.

Az Ipoly-völgy ma már leginkább csak turizmusáról ismert települése - Kemence, szebb napokat is látott a XVIII, században. Hont vármegye székhelye volt 1751-1793-ig. Az Ipoly-völgye ma a megye gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű területe, Pest megye peremvidéke. A trianoni határok megvonásával szétszakított természetes gazdasági egységek hátrányát a határ mindkét oldalán érezni lehet.

A XVIII, század nagy tekintélyű és hatalmú püspökei Vácot egyedülállóan szép barokk várossá építették. Vác vonzásában épült fel a XVIII, század végén Migazzi püspök verőcei kastélya is. A kisebb kastélyok, a XIX. századi nemesi kúriák inkább Vác környékén települtek.

Az 1848-49-es szabadságharc kitüntetett helye Vác. A tavaszi hadjárat fényes győzelmét aratta itt a magyar sereg a Gombás-patak hídjánál. (A börzsönyi barangolások során lépjük át bátran Pest megye határát, s adózzunk tisztelettel egy korábbi hősi emlékhelynél is a drégelyi romoknál!)

A XIX. század közepén a Börzsönyt is közel hozta a fővároshoz az ország