Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Vác és a Börzsöny vidéke

első vasúti sínpályájának megépítése, a pest-váci vasútvonal. A XX. század elején épültek a gyönyörű Duna-parti strandoló- és üdülőhelyek Váctól - Szobig. E század elején épült Kós Károly csodálatos zebegényi temploma.

A II. világháború megpróbáltatásai után a megyei igazgatási átrendezések nem sokat segítettek a régió gazdasági helyzetén. A szocialista iparosítás zászlós hajójává vált a KlSZ-védnökséggel épült Dunai Cement és Mészmű, amely hosszú ideig riasztotta a turistát óriási mennyiségű, kiokádott porával. Ma már a helyzet nem

annyira súlyos, a pormennyiség töredéke a réginek. A megbontott Naszály sebén azonban még hosszú ideig sajnálkozhatunk. Vác számos ipari üzeme az átalakulással most birkózik.

Megpróbáltatást jelentett Nagymaros környékének a vízlépcsőépítést ellenzők és támogatók szakmai és politikai csatározása.

Új jövőt kínál a vidéknek; a pazar természeti környezet turisztikai hasznosításának lehetőségei, az Ipoly menti határok átjárhatóvá válása, s a települések önkormányzatiságának kiszélesedése.

Irányítószám: 2600 Körzethívószám: 27

Ezt a szép Duna menti barokk várost közútról a 2. sz. főúton, vasúton a sűrű járatú budapest-szobi, illetve a gödöllő-váci és a balassagyarmati vonalakon közelíthetjük meg. A Szentendrei-sziget felől komppal, a Dunán pedig a Budapestről induló menetrendszerinti hajójáratokkal érhetjük el. Teljes szépségében akkor tárul elénk, ha hajóval jövünk, vagy a Szentendrei-sziget kompátkelőjétől gépkocsival érkezünk, s a Duna felől pillantjuk meg a város tornyos, kupolás sziluettjét. A fővárostól északra fekvő Vác, a Duna bal partján a síkság és a hegyvidék találkozásánál terül el, ahol a folyam kiszabadul a hegyek szorításából, s nagy ívben délnek fordul. Folyása itt már lelassul és szigeteket alkotva tart a főváros felé. Nyugatról a Duna határolja, észak felől pedig a 652 m magas Naszályhegy emelkedik a város fölé.

Hazánk egyik legrégibb városa. Előnyös földrajzi fekvése, kedvező természeti adottságai már a legrégibb időkben is alkalmassá tették a letelepedésre. A város északi határában a

régészek bronzkori földvárra leltek, a délre fekvő kavicsbányában pedig kelta és avar sírokra bukkantak.

A váci püspökség alapítását a történészek egybehangzóan első királyunknak tulajdonítják. A tíz egyházmegye közül, Vác a későbbiek közé tehető, székesegyháza az alapító életében már nem készült el. Az első püspöki templomot fogadalmához híven I. Géza király fejezte be az 1074-ben lezajlott győztes mogyoródi csata után. A templom a mai Géza király téren állott a püspöki palotával, a kanonoki házakkal és a katonák szálláshelyével együtt. Ez volt a város magja, melyet erődítéssel, sáncokkal vettek körül; az akkori fogalmak szerint várat építettek. A városról az első írásos említés 1075-ből származik: I. Géza király a garamszentbenedeki bencés apátság alapító levelében Vácot már városnak (civitas) nevezte. Uralkodásának rövid ideje alatt a város gyors fejlődésnek indult. A király Vác iránti szeretetét az is bizonyítja, hogy kívánsága szerint ide temették el. A székesegyház belső díszítését Szent László király fejezte be. Imre király pedig 1193-ban nemzeti zsinatot tartott ezen a helyen. Az Árpád-házi uralkodók szabadalmai

VÁC :':3 A aÖiMSÖMY VIDÉK:! 10/