Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget

növény és állatvilág, valamint a táj­nak az ország fővárosához való közel­sége és könnyű megközelíthetősége indokolta. A megyehatárok esetlegessége a Dunakanyarban szembeötlő. A Duna páratlan szépségű kanyarulatának középvonalában húzódik Visegrád Dömös között Pest és Esztergom- Komárom megyék határa. E királyi táj, a tájak királya,évmil­liók alatt formálódott, alakult a most látható együttessé. A két hegységet - a Visegrádi-hegységet és a Börzsönyt felépítő kőzetek erről tanúskodnak - a Duna megjelenése előtt egyetlen hegy­vonulat volt. A folyam azonban - a tektonikai mozgásoktól is segítve - át­vágta, két részre osztotta a hegységet, amely az Ős-Duna megjelenésekor alacsony dombvidék volt. Az egymás feletti nyolc lépcsőben elhelyezkedő kavicsrétegek beszédes bizonyítékai a térségformáló folyamatnak. Ennek legmagasabban található nyomai a Nagymaros feletti Hegyestetőn és a Szent Miháíy-hegyen láthatók 360-370 méterre a folyam mai 0-pontja felett. Ennyit emelkedett a Visegrádi-hegy­ség és a Börzsöny hegységegyüttese másfél-kétmillió év alatt. A nyugatról keletnek folyó, majd délnek forduló Duna-könyök belső, jobb oldali részét a Dunazug hegycso­port tölti ki. Ennek legattraktívabb hegysége a Pilis és a Visegrádi-hegy­ség. A két hegycsoport geológiai felé­pítésében, s ebből következően morfo­lógiájában, vízgazdálkodásában, nö­vényzetében merőben különbözik egy­mástól. A Pomáz - Kétbükkfa-nyereg - Esztergom közötti geológiai törésvo­naltól északkeletre az andezitből álló Visegrádi-hegység, délnyugatra pedig a Pilis mészkő tömege található. A harmadkori vulkáni tevékenység nyo­mán keletkezett andezittetőket 600 m felett gyertyános-tölgyesek, bükkösök borítják. A megyében a legszebb bük­kösök itt és a Börzsöny túloldalán lát­hatók. Tavaszi és elszíneződött lombú őszi látványuk páratlanul szép. Az ala­csonyabb régiókban tölgyes társulá­sok terjedtek el. A mészkőhegyekhez szokott szemnek meglepő a mészkerü­lő, (savanyú talajt kedvelő) lágyszárú növények sokasága, ilyen virág a többi között a Fellegvár felé tekergő út mentén a májusban kéklő csillagfürt. Kerti változatai nagyanyáink falusi kiskertjét díszítették egykor. A Pilisben, a Budai-hegységhez hasonlóan, a mészkerülő növénytár­sulások elmaradnak. A bázikus alapkőzeten kialakult termőtalajt Duna-téj A PIUS, A VIS!i0SÄ01■!I:i0YS:i0 :'iS A S*:M l'ÜNŰiWIS/IG:! I HiO

Next

/
Oldalképek
Tartalom