Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget
gazdagabb növénytakaró borítja. A turistautak menti fátlan, meredek, sziklás lejtőket ún. zárt- és nyílt sziklagyepek borítják; a kedv e z ő b b adottságú meleg lejtőket cserszömörcés-, saj- I meggyes karszt bokorerdők-, a nagyobb összefüggő erdőket pedig cseres- és gyertyános tölgyesek. E területek lágyszárú aljnövényzete igen gazdag és színes. A Pilis szurdokai, sziklarepedései elnyelik a vizet, a patakok a hegység peremvidékén bukkannak elő. A visegrádi hegyek között a patakvölgyek - sajátos mikroklímájuk miatt - a legforróbb nyári napokon is üdék. A halastavak gondosan ápolt környezete ideális pihenőhely. A vízpartok gyakori vendége a jégmadár Gyapjas gyűszűvirág A Duna két ága közé zárt Szentendrei-sziget 31 km hosszú, 3,5 km széles, területe 58 km Déli, alsó csúcsa az ismert Luppa-sziget alatt van, Csillag hegy magasságában. Legfelső, északi csúcsa - a szigetspicc - Visegrádtól mintegy 3 km-re az ún. Szúnyog-szigettel kezdődik. Partjai dús növényzettel borítottak, belső része azonban jórészt fátlan; mezőgazdasági hasznosítású, homokdombokkal tarkított vidék. E dunai hordaléksziget - vízföldtani adottságai, geológiai és talajszerkezete miatt - igen értékes terület. Rétegszerkezete következtében természetes vízszűrő szerepet tölt be, s kitűnő víztisztító képességgel bír. Ezt felismerve építette ki a főváros - már jóval a háborút megelőző években - vízellátó vezetékhálózatát. Az itt nyert ivóvíz elsősorban Buda és a szigeti települések vízellátását szolgálja. A szigeti területek elsősorban mezőgazdasági hasznosításúak; a főváros zöldség és gyümölcs ellátásában jelentős szerepet töltenek be. Hatalmas területeket telepítettek be földieperrel, ami a szigetiek jellemző kertészeti kultúrája. A sziget négy faluja, viszonylagos elzártsága miatt, a mai napig őrzi évszázados gazdálkodási hagyományait. Ennek felfedezése mindig élmény az erre látogató vendég számára (szérűskertek, kisparcellás földművelés, ló-, szarvasmarhatartás). Ennek a hegyek és folyók közé szorult alföldi jellegű tájnak számos - védelem alatt álló - természeti érdekessége is van. Ilyenek a homokpusztai gyeptársulások, a Duna-ágakat kísérő szigetek hullámtéri vegetációja s madárvilága. A táj őstörténetéhez tartozik, hogy Budakalászon találtak rá a régészek, Európa egyedülálló “kocsimodelljére”. (A másik hasonló Szigetszentmártonban, ugyancsak a megyében került elő.) A római romváros, Aquincum Budapest felől kapuja e vidéknek. A középkori keresztény kultúra legszebb emléke a pilisszentkereszti ciszterci kolostorrom, a hozzáfűződő szép meséjével, történelmével.
