Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
ködött a Kossuth Filmszínház, voltak szép számmal színházi előadások is. Megindult sok hasznos egyéb kulturális tevékenység: népitánc és színjátszó csoportok, gazdaasszony kör, fotóklub. Sajnos, az igazgatók szinte évről évre váltották egymást, egyiknek sem volt távlati terve. Vezetésük alatt a kultúrház szinte csak a szórakoztatást szolgálta, kevés volt az ismeretterjesztés és az igényes rendezvény. Kivételt képzetett a zenei élet, mert Bácskay József fáradozása révén Cegléden ezekben az években színvonalas hangversenyeket rendeztek, különböző zenekarokat szerveztek, ezek ugyan mind rövid életűeknek bizonyultak, de sikerült a legnagyobb terv: 1951- ben megnyitották a város első zeneiskoláját! Az 1950-es években a Városi Kultúrház mellett működtek kisebb kultúrotthonok is: a MEDOSZ Székház az egykori Kaszinó épületében, a KÖZGÉP Kultúrotthona a Vigadóban és több szakszervezeti székház. Ezeknek munkája azonban nem volt összehangolva, gyakran vetélytársként léptek fel, nem volt megfelelő központi irányítás. Megérett az idő, hogy a műkedvelők helyét az iskolán kívüli művelődés terén is átvegyék a szakemberek és létrejöjjenek a hivatalos, közpénzen fenntartott művelődési intézmények. 60
