Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
Hivatalos művelődési intézményeink Cegléd iskolán kívüli művelődésének történetében az 1950-es évek közepén korszakváltás kezdődött. A kultúra társadalmi munkásait felváltják a szakemberek, akiknek foglalkozásuk, élethivatásuk lesz a népművelés. Az iskolán kívüli közművelődés sokrétű munkáját ettől kezdve jól képzett muzeológusok, könyvtárosok, népművelők végzik. A közpénzen fenntartott Kossuth Múzeum, a Városi Könyvtár, a Kossuth Művelődési Központ munkaterv szerint folyamatosan és hatékonyan járul hozzá a lakosság kulturált szórakoztatásához, az újabb és újabb ismeretek átadásához. Mindhárom intézményben előadások, irodalmi estek, közéleti viták, képzőművészeti kiállítások segítik a művelődni vágyókat. Szolgáltatásaik versenyt futnak a civilizáció rohamos fejlődésével, a Városi Könyvtárban pl. már az internetes képzésre is van lehetőség. Ezeknek az intézményeknek a működése tetőzi be azt a folyamatot, mely a kiegyezés után szabaddá váló magyar társadalomban kezdődött, melynek munkásai csaknem egy évszázadon át lelkes és önzetlen ceglédi értelmiségiek voltak, akiket ma már felváltottak a kultúra hivatásos dolgozói. A hivatásos művelődési intézményeknek a felügyeletét és koordinálást az Önkormányzat Művelődési, Oktatási és Sport Osztálya - 2000. jan. 1. óta az ún. Humán Iroda - látja el. Vezetője: Tűri László középiskolai tanár. Ismerjük meg ezeket az intézményeket történeti fejlődésükben. KOSSUTH MÚZEUM A két világháború közti időben olyan új intézmények születtek Cegléden, melyek meghatározó szerepet töltöttek be a város művelődésében. Az öntudatosabb polgárok tudatában már évtizedek óta élt egy múzeum felállításának gondolata. 1914-ben így írt egyik helyi lapunk: „Jó lenne összegyűjteni Cegléden az összes Kossuth-ereklyét, hogy úgy nézze az ország népe ezt a várost, mint a Kossuth-hagyományok őrizőjét, tárgyi és szellemi tekintetben egyaránt.”78 1917-ben Nagymartoni László tanár, Méhes Sándor gyógyszerész, Sárkány József tanár és Pavetits Manó polgári iskolai igazgató fogtak össze ebben az ügyben, és terveikhez megnyerték a város polgármesterét, dr. Gombos Lajost is. A polgármester vezetésével a Városi Tanács 1917. szept. 22-i ülésén hozta meg határozatát városi múzeum létesítésére. A múzeum alapításán fáradozó bizottságnak rendelkezésére bocsájtotta a tulajdonában lévő Kossuth-ereklyéket, a ref. egyház pedig felajánlotta ideiglenes otthonul az iskola nagytermét. A megnyitóünnepségre azonban csak 1921. márc. 15-én került sor. A szervező munkában legtöbbet fáradozott Sárkány József9 és Pavetits Manó.80 A gyűjtemény 1929-ben kibővült az akkor feltárt bronzkori, az 1930-as években pedig az Öregszőlők területén előkerült régészeti anyaggal. Hosszú ideig nem volt megfelelő 61
