Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia (Cegléd, 2009)
A sport megjelenése Cegléden
A sport megjelenése Cegléden Hazánkban az 1867-es kiegyezés után indult meg a polgári társadalom kialakulása. A minden irányban kibontakozó társas életnek egyik leggyorsabban elterjedő divatja a XIX. század végén a modern sportmozgalom, mely bámulatos gyorsasággal hódította meg egész Európát. Meglepő, hogy Ceglédre, ebben a századfordulón még falusi jellegű mezővárosba szinte a fővárossal egyidejűleg érkezett meg a sport, mint új társasági szórakozás. A ceglédiek hamar rájöttek, hogy korcsolyázni, teniszezni, uszodába járni hasznosabb és szórakoztatóbb időtöltés, mint az egyletekben megszokott kártyázás. Cegléd gyors bekapcsolódása a sportmozgalomba elsősorban kedvező földrajzi helyzetének köszönhető. Mivel városunk ősi nagy utak mentén fekszik, elsők között jutott vasúthoz. A vasút olyan közel vitte Ceglédet a fővároshoz, hogy lakói szinte a pestiekkel egyidejűleg olvashatták az országos lapokat, hozzánk órák alatt eljutottak a nagyvilág hírei. A sportismeretek gyors elterjedésének másik fontos tényezője a Polgári Iskola megnyitása 1869-ben. Itt tanítottak először testnevelést heti két órában. Amikor aztán megszületett 1899-ben a Főgimnázium, a két iskolában fiatalok százai ismerkedtek meg a torna, atlétika és játék elemeivel. Különösen sok sportismerethez jutottak a ceglédiek az 1892 óta kötelező évzáró tornavizsgákon, ahol tömegek gyönyörködhettek a látványos bemutatókban és izgulhattak a versenyeken. Fontos szerepet játszottak a sport elterjesztésében a Cegléden akkoriban annyira népszerű társadalmi egyletek. A Kaszinó ifjúsága hozott le például a fővárosból 1901 őszén két fővárosi csapatot, s a pesti fiúk a vásártéren bemutatták az„angol rúgósdit". Amilyen hamar megérkezett Ceglédre a modern polgári sportmozgalom, annyira nehezen tudott tartósan gyökeret verni. A kapitalizálódás hulláma városunkat alig érintette, nálunk nem születtek jelentős üzemek, sportegyleteink csak a tagsági díjból és a mérkőzések bevételéből gazdálkodhattak. A biztos anyagi háttér mellett hiányzott a társadalmi összefogás is, első sportközösségeink hosszabb távon mind életképtelennek bizonyultak. A mag azonban jó talajba hullott. 1852. április 24-én született Nagykőrösön Gubody Ferenc, első sportegyesületünknek, a Korcsolyázó Egyletnek alapító elnöke. Eperjesen jogot végzett, Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1884. szeptember 16-án Cegléd polgármesterévé választották. Neki köszönhető, hogy Cegléd városi jelleget öltött. Fölismerte, hogy a sport segíti a polgárosodás folyamatát, és teljes te9
