Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia (Cegléd, 2009)

Ceglédi sporttörténeti kronológia

CEGLÉDI SPORTTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA

1 858. december 3 7-én

1869. június 17-én

1871. december 2-án

1872-ben

kintélyével mögéje állt az új mozgalomnak. Az eluralkodása" idején született meg első uszodánk, akkor épült a Vigadó, mely a teremsportoknak biztosított otthont. Ő maga is sportolt, többek között saját fogatával járta be az Északi Kárpátokat fia társaságában. Váratlanul hunyt el 1907-ben. Emlékét őrzi a Gubody park, ahol szobrát is elhelyezték, a Gubody utca, a Városi Panteonban és a Sportmúzeum falán elhelyezett emléktábla.

született Pilismaróton Paulovits Károly gimnáziumi tanár, a „ceglédi sport atyja". A Korcsolyázó Egylet legfőbb szervezője, később elnöke. 1883-tól 1899-ig, míg át nem helyezték a Főgimnáziumba, ő tanította a testnevelést a kis polgáristáknak. Ő építette az első teniszpályát Cegléden a Polgári Iskola udvarán, az ő javaslatára épült meg első uszodánk, ő honosította meg Cegléden a labdarúgást. Érdemei elismeréséül 1902-ben egyhangú szavazással választották meg a Czeglédi Sportegyesület elnökévé.

1939-ben hunyt el Cegléden. Tiszteletére a Ceglédi Sporttörténeti Bizottság emléktáblát állított a Sportmúzeum falán, a Kálvária temető dombján fekvő sírját halottak napján évente megkoszorúzza.

szavazta meg Czegléd város tanácsa a polgári iskola felállítását. Ebben az iskolában tanítottak először testnevelést városunkban. A tornaórákon ismerkedtek meg a ceglédi fiatalok a torna, atlétika, játék elemeivel.

adta ki „toborzó levelét" a Torna-Tűzoltó és Lövészegylet, hogy létrehozza első sportegyesületünket Cegléden. Nem akad azonban elég jelentkező, belügyminiszteri jóváhagyás hiányában mindössze másfél évig működött ideiglenes polgármesteri engedéllyel.

született Cegléden Nagy Sándor a ceglédi birkózósport megteremtője. A nagy erejű henteslegény a fővárosba kerülve felcsapott cirkuszi birkózónak. Sikert sikerre halmozott, Athénben profi világbajnoki címet is szerzett. Versenyzői pályafutását befejezve visszaköltözött szülővárosába és létrehozta az országos hírű ceglédi birkózó sportot. Öt fiából is neves birkózókat nevelt: kettő közülük apját követte a cirkuszi porondon, hárman azonban amatőrként jeleskedtek, Ferenc fiából ökölvívó olimpikon lett. Nagy Sándor Gyöngyösön hunyt el 1955-ben.

10