Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
Jelvényszerző tornaversenyek
48 JELVÉNYSZERZŐ TORNAVERSENYEK A tornasport érdekében országosan elindított akciók közül legsikerültebbek az un. MOTESZ jelvényszerző versenyek voltak. A rendezvénysorozat alapötlete a finnektől származik /1915/. Hazánkban Bély Miklós, a torna szövetség ifjúsági bizottságának vezetője volt a mozgalom elindítója /1932/. A meghirdetés évében mindjárt 2192 fő szerezte meg a jelvény valamelyik fokozatát, vagyis ezrekkel gyarapodott egyetlen év alatt a tornászok száma hazánkban.®^ A vas, bronz és ezüst jelvény megszerzése nemcsak alkalmat nyújtott sokezer fiatalnak a tornázásra, hanem ezek a gyakorlatok képezték később alapját az egyes osztályok előírt gyakorlatainak, ez lett alapja versenyrendszerünknek. Cegléden Újvári Ferencet, a Kossuth Gimnázium testnevelőjét kérte föl a Torna Szövetség a jelvényszerző versenyek megrendezésére. Első ízben az 1934-35-ös tanévben bonyolították le a környék iskoláinak részvételével. Gimnazistáink nagy számmal indultak az újrendszerű küzdelemben és az első alkalommal mindjárt 22 tanuló érte el a vasjelvény fokozatot, 10 tanuló szerezte meg a bronzjelvényt. Az 1939-40-es tanévben jelentek meg ezen a versenyen első ízben a kis polgáristák Kratofil Béla testnevelő tanárjuk vezetésével. Ezek a fiúk 10-14 éves tanulók voltak, akik nemhogy a nyújtót, de még a korlátot sem érték föl mindannyian, úgy kellett Őket erre is feltenni a gyakorlat megkezdéséhez. Mégis, már az első alkalommal 7 polgári iskolai tanuló szerezte meg a vasjelvényt, 1 fő pedig már a bronzot is. Ettől kezdve évről évre óriási lelkesedéssel készültek a nagy napra, amikor bemutathatják szigorú bírák előtt, mit tudnak ők tornából. óriási l^iba volt, hogy a II. világháború után nem újították föl ezt a versenyformát. Mert mire voltak büszkék azok a kisdiákok, akik kabátjuk hajtókáján viselték a szerény MOTESZ- jelvényt? Hiszen ezeken a versenyeken nem győztek le más sportolókat! Ezen a versenyen csak önmagukat, a nehézségi erőt, a
