Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

IV. Akik versben vallottak Ceglédről

ÉLETRAJZ: Budapesten született 1923-ban. A szaléziánus atyák segítségével végezte el középiskolai tanulmányait az Óbudai Árpád Gimnáziumban. 1950-ben szentelték pappá.

Vácott, majd Kecskeméten lelkészkedett, 1967-ben került Ceglédre. Mint az Új-Plébánia vezetője azonnal hozzáfogott az elődje által már megkezdett - de a hatalom által lerombolt - kápolna építéséhez. Hihetetlen elszántsággal harcolva elment egészen a római pápáig, és 1988-ra fölépült a csodálatos Magyarok Nagyasszonya kápolna. "Cegléden érkeztünk meg Európába" - írták az idelátogató amerikai építészek.

Gyula atyának rendkívül gazdag irodalmi munkássága is. "A mennyei atya szeret minket" címen megírta az első magyar színes hittankönyvet, mely több százezer példányban fogyott el. "Vasárnapi könyvek" címen prédikációs gyűjteményt szerkesztett. Könyveket írt a keresztény házasságról, munkatársa volt az Új Ember c. katolikus lapnak és a Magyar Kurírnak. Ó lektorálta az 1983-ban megjelent Képes Bibliát.

Cegléd város önkormányzata 1995-ben díszpolgárrá választotta, a váci püspök 1996- ban "Pro Diocesi Vaciensi" díjjal tüntette ki.

Füle Lajos

A ma már Vásárosnaményben élő építészmérnök kimondottan vallásos költő. Gondolat- és érzésvilágát a hit hatja át. Igényesen megformált, rendkívül dallamos sorai megkapóak, de ceglédi vonatkozás alig akad bennük. De amit találtam, azok igaz gyöngyszemek.

Költői hitvallása: "Isten ajándéka, hogy versben is kifejezhetem magam."

TCXvoC'«—yjk „2.0/^

CEGLÉDEN

(Kézirat a szerzőtől)

Itt, itt hódított mega rím, itt bontottam szárnyat korábban.

Emlékek drágakövei villannak rám az út porából.

Itt lány lakott, ott trilla szállt, de már nyomuk meg nem találom.

Fölöttem fecske villan át: az ifjúságom.

94