Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

IV. Akik versben vallottak Ceglédről

Az 1940-es években három, az 1990-es években újabb két kötete jelent meg. Gyakran szerepel kulturális rendezvényeken, versei a helyi lapokban is megjelennek.

Utolsó kötetében (Kövek között virág, Cegléd 1994.) tette közzé első ízben műfordításait. Ezek igazi verselőkészségről tanúskodnak. Bizonyságul álljon itt Goethe világhírű dalának fordítása:

A VÁNDOR ÉJI DALA

Hegyek ormain mély a csend, s a fák lombjain alig leng

halk nesszel a fuvalom; erdőn hallgat a madár, s nemsokára rád is vár: a mély csend, a nyugalom.

ÉLETRAJZ: 1913. január 22-én született Cegléden. Szülővárosában polgári iskolát, Kecskeméten felső kereskedelmi iskolát végzett. Itt kapta a biztatást kedves irodalomtanárától. Diákkora óta ír verseket.

Volt banktisztviselő, terv- és üzemgazdász, főkönyvelő, belső ellenőr.

Fiatal korában atlétizált. Mint nyugdíjas, vezetőségi tagja a Ceglédi Sporttörténeti Bizottságnak.

Zsédely Gyula

Pater Zsédely Gyula szaléziánus szerzetes 1967-ben került Ceglédre a katolikus Új- Plébániára. Gazdag irodalmi munkásság után nálunk templomépítéshez fogott. Évekig tartó szívós küzdelem árán szerezte meg az engedélyt a "Magyarok Nagyasszonya" kápolnának a megépítéséhez. Ez ma a város egyik gyöngyszeme, mely elnyerte az "Amerikai Építészek Kongresszusának" aranydíját.

A költő lelkületű plébános ezt a harcát versekben is megörökítette.

JUBIELUM CEGLÉDEN

Ötven éve immár annak,

Hogy új templomot akarnak őseink építeni:

“szállást" adni Máriának,

91