Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

II. Magyar klasszikusok a ceglédi mindennapok történetéből

tő Légy jó mindhalálig c. regényét és a leghatalmasabb történelmi regényünket, az Erdély trilógiát.

Jelentős munkát végzett mint a Kelet Népe szerkesztője, ahol helyet adott minden haladó szellemű írásnak.

O emelte a legmagasabbra a magyar prózaírást. Főhőseit rendkívüli drámaiság jellemzi, akik mindannyian hősi erőfeszítést tesznek sorsuk, a magyar nép sorsának megváltoztatásáért. Műveit számos nyelvre lefordították.

Juhász Gyula

Szeged költője valószínűleg két vonat indulása között fordulhatott meg Cegléden. Mindenesetre örök emléket állított a mi kedves Gubody parkunknak.

A CEGLÉDI PARKBAN

(Összes versei. Bp. 1974.)

Az arany ősz bűvölten mosolyog.

A szobor előtt ifjak a pádon,

Egy lány, meg egy fiú, egymásra dőlve A napon szenderegnek édesen.

A lány hajának bronza csillog, élő, Bús ragyogással; és az őszi nap Csókolja őket záporozva most.

E délután a nyarat hozza vissza És elveszett tavaszom tüzeit. Lábujjhegyen megyek előttük el,

Mint tolvaj, aki kincseket lesett. Megsimogatom féltekintetemmel Az álmatag lányt és a boldog fiút S szeretném megállítani a napot, Hogy diadallal süssön még reájuk Soká, soká... De mindjárt este lesz.

ÉLETRAJZ: Szegeden született 1883. ápr. 4-én. Élete javát szülővárosában töltötte. Tanár volt és újságíró. Elsők között ismerte föl Ady nagyságát. A "Nyugat" egyik legtehetségesebb költője, barátja Babitsnak és Kosztolányinak. Versei elégikus hangulatúak, legkedveltebb műfaja a szonett.

46