Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)
I. Két meghatározó történelmi élmény
Az öreg Zsadony végtére is belenyugodott, hogy a fia nem olyan nagy hős, aki az első csatában tüstént meghalt, hanem olyan, aki még húsz csatában részt vesz s akkor is ép bőrrel jön haza tovább dolgozni. A városi közvélemény is megtartotta hősnek. Miért is ne! Olyan embert, akit már az ágyúgolyó is leütött még sincs semmi baja." ÉLETRAJZ: Ukkon született, Veszprém megyében 1860. szeptember 20-án. Gyermekkorát Székelyföldön töltötte, aztán a pesti egyetemen tanult jogot, de tanulmányait nem fejezte be, újságírói pályára lépett. Különböző pesti lapoknál dolgozott, a Budapesti Hírlapnak élete végéig népszerű tárcaírója volt. O alapította a Kakasmárton c. élclapot. Országos hírnevet elsősorban a Sipulusz néven írt humoreszkjeivel szerzett. "Az elnémult harangok" c. regénye az erdélyi magyarság tragikus sorsának fájdalmas rajza. Krúdy Gyula Kossuth Lajos fia, Ferenc apja halála alkalmával érkezett haza Magyarországra 1894-ben. Hazaérkezése után a közvélemény nyomására kezdett el politizálni. Ezt kívánta az egész ország, mert személyében Kossuth Lajost és a kossuthi eszméket látta. Legjobban várta és hívta Cegléd, melynek kapcsolata a nagy apával a legszorosabb volt a magyar városok közül. Ceglédi látogatását és fogadtatását bőven közölték a fővárosi lapok, legszebben azonban Krúdy Gyula írta meg "Kossuth fia" c. regényében.8 KOSSUTH FIA (Bp. 1976.) “A ceglédi hagyományok szerint Kossuth Lajos 1848-49-i szabadságharca Cegléden kezdődött, amikor Kossuth itt megkezdte a honvédek toborzását. (Igaz, hogy már régebben megkezdődött a szabadságmozgalom a történelem szerint, de ne beszéljünk a szent hagyományokról, amikor senkinek sem használunk vele.) Cegléd kitartott az emigráció alatt is Kossuth Lajos mellett, elsőnek választván őt meg követjéül, amikor választani lehetett megint, Ceglédről jártak a legsűrűbben a küldöttségek a “turini remetéhez", minden Lajos napja, Kossuth Lajos születésnapjai talált ceglédi magyart Turinban. Történelmi hagyomány parancsolta tehát, hogy Kossuth fia, amikor magyarországi kőrútjára elindul: először Cegléden szólaljon meg. És a nagy magyar érzésű városban valóban elő is készítették az asztalt, amelynek tetejéről 48-ban az öregebb Kossuth szólott Cegléd népéhez, most pedig a Kossuth-fiú szólal meg innen, hogy kihirdesse a magyar szabadságot... (Fel is rakták a dobogóra 23
