Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

I. Két meghatározó történelmi élmény

dasági tisztséggel köttetik össze, hogy a jobbágy még Isten oltárához sem tekinthessen föl anélkül, hogy zsarnokával ne találkozzék szeme. S eminentiad kérdi: honnan a gyűlölség?"

ÉLETRAJZ: Élt 1813-tól 1871-ig. író, költő és államférfi. A reformeszmék híve, aki az 1840-es években a felsőház ellenzéki tagjaként lelkesen harcolt a feudális intézmények ellen. 1848-ban a Batthyány-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a forradalmi eseményektől megriadva külföldre távozott. Az 1867-es kiegyezés után ismét ő lett a kultuszminiszter. O vezette be a kötelező népoktatást Magyarországon. Mint író szembefordult az öncélú költészettel, Petőfiékkel együtt vallotta az írók társadalmi elkötelezettségét. A "Magyarország 1514-ben" c. regénye elindítja a realista magyar regények sorozatát. Ez a regény a reformkori magyar irodalom egyik legbátrabb alkotása. Megítélhető ez abból a lázadó beszédből is, melyet az író Mészáros Lőrinc szájába adott.

Faludy György

Mészáros Lőrinc nem esett el a temesvári csatában, Erdélyben még egy ideig folytatta a reménytelen harcot, végül őt is kivégezték. A nép azonban nem akarta elhinni, hogy meghalt, alakja legendává vált, mint később Petőfié. Jól érzékelteti ezt Faludy verse.

LŐRINC PAP

(Illyés Gyulának)

Versek Bp. 1995.

Árok, bozót, cser, ingovány, haraszt: ez háza, melyben kenyerét eszi, hónaljában az őszi köd gubbaszt, a téli szél vitorlának veszi, a felkelő nap sólyma csuklaján, halántékába a hold belenő, szájszéle csúf, lecsüggő- szemfogán odvat kopácsolt a harkály idő, őrült szemfénye lett a pisztolya s vad füttye, melyet téboly hallani, lábfürdője dombhátak lisztpora s fagyott szekérnyomok szántalpai.

Későn van ez, soká Mohács után, s hajlik már útja síri rög felé, vállábái karja kiugrott sután,

13