Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportélete a két világháború között

tatták, hogy itt semmi lehetőség nincs a továbbfejlődésre. Akkor pedig a fürdőzők számának növekedésével sem pihenni, sem versenyezni nem lehet megfelelően. Alapvető nehézséget jelent az uszoda kettős jellege: versenysport és szabad idő hasznos eltöltése napozással, fürdőzéssel.

A városi közgyűlés egyre többször tűzi napirendre az uszoda ügyét. Elhangzik a javaslat, fel kell emelni a pótadót és ebből fedezni az építés költségeit. Az egyik legmaradibb képviselő azonban kifejti, hogy sokkal fontosabb dolgokra van szüksége a városnak, semhogy „fényűzésre” ennyit tudna áldozni. A város vezetői azonban már másképpen gondolkoztak és helyesen érveltek: „Nem fényűzés, hanem a fiatalság testnevelése és egészségi okokból kell megcsinálni.”84

Hosszú vita után 1932. szeptember 22-én megszületett a döntés, mely „egy modern sportuszoda és strandfürdő építését határozta el”.85 Az építkezéshez a város adta a területet, azaz a régi uszodát és a mellette levő árnyas parkot egészen a Vigadóig. Adott az építkezéshez 10 000 pengő készpénzt, a képviselőtestület pedig magára vállalta 20 000 pengő kölcsön felvételét. Végül a Magyar Uszószövetség felajánlott 20 000 pengő támogatást.

Tekintettel azonban ana, hogy még ez a takarékos megoldás is kb. 70 000 pengőbe kerül, a város vezetősége felhívással fordult a ceglédiekhez és kérte, hogy a nagyközönség is vegyen részt a vállalkozásban 400 db 50 pengős részvény jegyzésével. „Bár jól tudjuk, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben áldozatot kérni a társadalomtól nehéz, de ha a város polgárságának az a része, aki

84. Ceglédi Közlöny, 1932. szeptember 4.

85. 11 015/1932. sz. alatt határozta el a képviselőtestület az uszoda építését az 1932. szeptember 22-i közgyűlésén. Nagykőrösi Levéltár V. 71. sz. XVIII, közgyűlési jegyzőkönyv 1932. 333—337 oldal: „A városi közgyűlés modern sportuszoda és strandfürdő létesítését határozta el oly módon, hogy akár részvénytársaság, akár korlátolt felelősségű közkereseti társaság, akár egyéni cég formájában lesz megvalósítható a város teljes felügyeleti és rendelkezési joga biztosítandó, a költségekre igénybe veszi a városi 1932. évi költségelőirányzatban II. csoport I. fejezet 3. cím 4. rovat alatt felvett s felhasználható 10 000 pengőt, megszavaz 20 000 pengő kölcsönt a helybeli pénzintézetektől, s az ehhez szükséges okmányok aláirására a polgármestert megbízza, az Országos Testnevelési Tanácstól a sportuszoda építési költségeinek 1/3 részét, legkevesebb 20 000 pengőig segélyt kér, s a még hiányzó összeget a város közönségétől igényli a tárgyalások során alkalmasnak mutatkozó formában, így határozott a közgyűlés, mert modern sportuszoda létesítése régi terv, s ennek megvalósítása a vidéki sportélet emelése céljából szükséges, viszont strandfürdővel kapcsolatban annak jövedelmezősége lesz biztosítva, s éppen erre való tekintettel banki kölcsön szerezhető, sportuszoda céljára pedig az Országos Testnevelési Tanács támogatása biztosítandó, míg a hiányzó összeg a közönség nagy érdeklődése folytán a közönségtől remélhető, s a költségvetésben az uszodával kapcsolatban s egyébként is kutak céljára fölvett összegek kútfúrásra felhasználhatók, mivel új artézi kútra az esetben is van elodázhatatlan szükség, ha az uszoda régi állapotban maradna.”

91