Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportélete a két világháború között

1943-ban a Magyar Kupa keretében a Vasutas 4 : O-ra verte a MOVE gárdát, a bajnokság során azonban nem sikerült fölébe kerekedni. 1944 őszén a front elérte a várost, a sport pályát szőnyeg bombázás tette használhatatlanná. Labdarúgó játékvezetőink A ceglédi labdarúgás tekintélyéi nagyban növelték azok a kitűnő játékveze­tők, akiket ez a város nevelt. Már említettük, hogy Cegléd legelső vizsgázott játékvezetője Fenyves Imre, aki még 1913-ban szerezte képesítését. Sorrendben utána Kecskeméti Ferenc szerzett bírói képesítést 1921-ben. Ö már tisztséget viselt a KÖLASZ-ban is. 1923-ban kapta meg képesítését Rubint Lajos, aki 1930-ban a KÖLASZ JT. titkára, a harmincas évek végén már az NB I. osztályban vezet mérkőzéseket, 1942-ben pedig már ő az MLSZ Játékvezetői Testületének elnöke! 1927-ben kezdte el játékvezetői működését Kiss László, a ceglédi futballbírák „atyja”, aki a legtöbb játékvezetőt nevelte ebben a városban. Tanítványai közül 1938-ban vizsgázott Hajdú János, Gámán József, Szűcs Béla és Virág Ferenc, akik a felszabadulás után fejtik ki igazán tevékenységüket. Labdarúgással nem foglalkozó kis egyesületek42 1. Polgá) i Lövésig)'let Alakult 1930. március 2-án. Elinduláskor 167 tagja volt. Az egylet elnöke dr. Sárkány Gyula polgármester, jegyzője és egyben a munka irányítója Kádár Antal, a város főmérnöke, a malomtószéli lőtér építője. Az alapszabály 2. §-a szerint az egylet célkitűzése: „A céllövő sport iránti érdeklődés felkeltése, ébrentartása és a céllövés gyakorlása.” A Polgári Lövészegylet tagjai számos városi és városok közötti versenyen vettek részt, polgári szerv a lövészet oktatásával ebben a korban foglalkozott legintenzívebben. 42. L. 23. sz. jegyzet. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom