Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
2. Ceglédi Sakkor Alakult 1933. november 23-án. Elnöke dr. Schweig Géza orvos. Főtitkár: dr. Égner Béla, titkár Borsos Sándor, ügyész dr. Gébler Ferenc, pénztáros Pelle Béla, ellenőr Porzsolt Gyula, háznagy Veres András, könyvtáros Gál Ferenc. Az egyesület programja: hetente kétszer összejövetel, egyszer elméleti oktatás és vasárnaponként játékdélután. Otthonuk a Kaszinó Egylet volt. Több Ízben megrendezték Cegléd város bajnokságát, és a helyi lapok tanúsága szerint gyakran hívtak meg a fővárosból ismert nagymestereket szimultán játékra. SPORTKOMBINÁT ÉPÜL A MALOMTÓSZÉLI MOCSARAK HELYÉN Századunk első két évtizedében a ceglédi labdarúgók, füleslabda játékosok, atléták az egykori vásárteret használták sportolás céljára. A labdarúgás kiszélesedésével azonban egyre sürgetőbbé vált szabályos sportpálya építése. A MOVE Társadalmi és Sport Egyesület kezdettől fogva igényelte a várostól megfelelő terület kiutalását. Legtöbben a jófekvésű vásártéren szerettek volna szabályos sportpályát létesíteni, de a tanács erről a területtől nem mondott le. Ellenben az 1923. július 7-i városi közgyűlés átengedett a MOVE-nak 10 kh. területet a mocsaras Malomtószélen.43 A város vezetősége három feltétellel adta át a sportegyesületnek ezt a területet: 1. A pályát 5 éven belül föl kell építeni; 2. Az új sportpályán biztosítani kell a sportolási lehetőséget a gimnázium tanulói számára, mert tőlük a diák-43. „A városi közgyűlés a MOVE Czeglédi Sportegylet sporttelep létesítése czéljából átengedi a Hengermalom mellett elterülő, s a Malomtószéllel szemben fekvő legelőterületnek az idecsatolt Helyszínrajzon vörös vonallal határolt mintegy 10 k. hold részletét, mely a 14 422 és 16 418 hrsz. ingatlanok részét képezi oly föltétellel azonban, hogy a sporttelep építését mielőbb megkezdi, s 5 év alatt oly mérvben végzi el, hogy a gimnáziumi játéktérnek az a jellege megszüntethető, a telekkönyvi biztosítás törölhető, s a gimnáziumi ifjúság játéktere oda áttelepíthető legyen, mely esetben a területnek ily jellegét telekkönyvileg is biztosítjuk. E jog át nem ruházható, s az Egylet jogelismerési díjban 1 db 10 koronás aranyat köteles évenként fizetni. így határozott a közgyűlés, hogy a sport fejlődését biztosítsa.” 8520/1923. sz. közgyűlési határozat 1923. július 7. Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya. Az 1923. december 28-i közgyűlés újabb 3 holdat ad át az előbbi 10 mellé azzal a kikötéssel, hogy az egylet „köteles a tervezett strandfürdőt 4 év alatt megépíteni”. Ugyanezen a gyűlésen a város 1 000 000 korona névértékű részvényt jegyez a Czeglédi Sportfejlesztő Rt-nál. (19 178/1923. sz.) Közgyűlési jegyzőkönyv 1921. június hó 2-től 1923. október 11-ig 825—26. oldal. 70
