Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportélete a két világháború között

Ceglédi SE nevének hallatára. Milyen sokszor jött a győzelmet jelentő hír az atléták, a birkózók, a vívók, a kerékpárosok, s céllövők sikereiről. Hányszor hallatszott föl a futballpályákon „tempó MOVE”. Minden az elmúlt idők szép emléke, s a valóság az, hogy a nagymúltú egyesület, amely a város sportjában egy évtizeden keresztül döntő szerepet játszott, most kétségbeesett harcot vív a fennmaradásért.”30 1935-ben újabb krízis következett be: több játékos (pl. Marton, Vass) át­ment a Vasutas csapatába, mégpedig szezon közepén. A két egyesület viszo­nya feszültté vált, a korabeli sajtóban ilyen sorok jelentek meg: „A MOVE II. fiait fűtötte a bosszúvágy a MOVE-t szétbomlasztani akaró MÁV játé­kosok ellen, hisz játékosainak egy része valamikor a MOVE színeiben ját­szott.”31 Kovács Rezső malomtulajdonos személyében agilis vezető került a szak­osztály élére, aki mint mecénás is sokat jelentett. A labdarúgó-csapat elindult fölfelé. A harmincas évek végén az egyik leggyakoribb összeállítás: Oláh— Sepsy, Lénárd—Józsa, Küzdényi, Czinege—Bogdán, Ecser, Szüle, Juhász, Oldal. 1940-ben a csapat bekerült az NB III-ba. Ekkor az új vezetők (Billay Gyula, Czeittler István, Petro vies Ottó) idegenből szereztek néhány jó játé­kost és a csapat 1943—44-ben már a II. helyen végzett a Kistext mögött az NB III. Pestkörnyéki csoportjában. Ekkor került pl. Ceglédre a Szolnoki MÁV-ból Laborcz Tibor (Barna Tibor). A felszabadulás előtti legerősebb ceglédi labdarúgó-csapat fölállítása: Ró­zsahegyi—Füle, Darányi—Barna, Halasi, Dohány—Kőszegi, Marosi, Kassai, Szuh, Aradi. Az MLSZ beosztotta Ceglédet az NB II-be, de erre a bajnokságra már nem került sor a II. világháború eseményei miatt. MTE A ceglédi labdarúgás demokratizálódásának legszembetűnőbb jele, hogy 1924. április 13-án egy kimondottan munkás sportegyesület is megalakulha­tott abban a városban, mely a jobboldali revizionista eszméket hirdető MO­VE-t tartotta hivatalos sportegyesületének.32 Ez az egyesület a Czeglédi Munkás Testedző Egyesület volt, röviden MTE, mely egyenes folytatása akart lenni a Tanácsköztársaság idején szervezett Munkás Testedzők Köré­nek. 30. Ceglédi Hírmondó, 1931. március 8. 31. Ceglédi Függetlenség 1935. szeptember 15. 32. Czeglédi Hírmondó, 1924. április 6. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom