Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
NAGY-KÖRÖS CONTRA CZEGLÉD”?5 A birkózósport a XIX. század végén jelent meg városunkban. Első birkózóink a cirkuszok porondján mérkőztek egymással, legtöbbször fogadásból. Az első idevonatkozó híradást 1893-ban olvashatjuk egyik helyi lapunkban: „Dubszky cirkuszos napokon át telecsalogatta publikummal cirkuszát, mert 50 Forintot Ígért annak, aki Robinson nevű birkózóját földhöz vágja. Sok vállalkozó akadt, de mind legyőzte őket Robinson. Mult szombaton azonban Sárik Ferenc kocsis földhöz vágta Robinsont, de a kikötött 50 Forintot nem kapta meg. A kudarc után Dubszky azonnal elment Ceglédről, Sárik pedig bepörölte őt az 50 Forintért.46 Erről a Sárik Ferencről csak egyszer hallunk, de annál többet olvashatunk egy Nagy Sándor nevű hatalmas erejű mészáros legényről. Szülővárosában szabadult föl, azután a fővárosban helyezkedett el és itt hamarosan kapcsolatba került a cirkuszok világával, annyira vonzották az itt szereplő „erőművészek”. Mesterségét ugyan nem hagyta abba, de egyre gyakrabban lépett föl a kihívásos versenyeken és néhány év alatt országos hírű díjbirkózó lett belőle.47 Gyakran hazalátogatott szülővárosába, hogy tudását hazai közönség előtt is bemutassa. így került sor 1900-ban arra a híres kihívásos mérkőzésre, melyet városunk elfelejtett írója, Szikszay István örökített meg „Nagykőrös contra Czegléd” címen.48 Ez a remek kis írás a ceglédi sport első irodalmi emléke, érdemes megismernie a kései utókornak is. „Flogy Nagy-Kőrös és Kecskemét évszázadok óta versengenek egymással, ez már országszerte ismeretes Dehogy Nagy-Kőrös Czeglédre is acsarkodjék, 46. Czegléd, 1893. jún. 25. 47. Nagy Sándor 1872-ben született Cegléden régi iparos családból. Tizenhatan voltak testvérek, ő volt a legidősebb. Szülővárosában a nagyerejű fiú a hentes és mészáros mesterséget tanulta ki, de amikor Pestre került állásba, erejét inkább a cirkuszok porondján érvényesítette. Országos hírű dij birkózó lett belőle, aki később gyermekeiből is neves sportolókat nevelt. 1955-ben halt meg Gyöngyösön. 48. Szikszay István Cegléden született 1849-ben. Iskoláit Kőrösön, Szarvason és Budapesten végezte. Fővárosi tanulmányait azonban abbahagyta, mert művészi hajlama a színészi pályára vonzotta. Egy ideig vándorszínészként járta az országot. Amikor beleunt az örökös nélkülözésbe, hazajött szülővárosába és hivatalt vállalt a Járásbíróságon. Hamarosan megunta az egyhangú irodai munkát is, újra vándorbotot fogott, bejárta fél Európát, miközben tilinkó művészetével tartotta fönn magát. Az 1880-as évek végén végleg hazatért és most a városházán lett tisztviselő. Hivatali munkája mellett foglalkozott újságírással is, művészeti vezetője volt az Iparos Ifjúság Önképző Egyletének, ahol zenekart vezetett és színdarabokat rendezett. Halála előtt feleségével — aki szintén írogatott — a betegágyban fekve összeírták addig alkotott legszebb novelláikat, ezek meg is jelentek „Egy fészekből” címen 1902- ben, de ő ezt már nem érhette meg. (Idézetünk ebből a kötetből volt.) Az elfelejtett kötet címlapját Réthy Lajos festőművészünk, az egykori Polgári Iskola rajztanára tervezte. 33
