Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

ezt már igazán nem hittük volna el, hisz a czeglédiek mindig a legjobb barátság­ban éltek a körösi atyafiakkal, sőt még azt is megbocsátották nekik, hogy „kanállal ették el előlük a határt.” A kecskeméti ember sohase volna képes a körösi embernek megbocsátani. A versengésnek ez egyszer egészen más az alapja. Az ugyanis, hogy Sasi Ferenc uram, aki becsületes kovács mester szabad Nagy-Kőrös városában, meghallotta a hírt, hogy van Czöglédön valami Nagy Sándor nevű mészáros embör, a ki mint valami Toldi Miklós, úgy vagdalja a földhöz a cirkuszok meg a komédiások legerősebb embereit, az úgynevezett „erőművészeket”. Hát neki ezt az embört meg kő ismerni, mert még tudtával nincs körösi, de még köcsköméti embör se, a kit ő úgy oda ne terömtene, hogy hátulsó domborula­tával menten oda ne ragadjon a sárgafődhöz! Át is ment Sasi uram Czöglédre, és bilétát váltván a cirkuszba, végig nézte, hogy Nagy Sándor a társulat erőművészét, valami Scherly Achiles urat alapo­san a földre teremtette. Erre föltámadt a virtus a körösi embörben, s beugorva a porondra, odaszól Nagy Sándornak: „Gyöpre Czögléd, a ki megteremtötte, nem Czegléd áll Kőrös előtt? Hát van-e kurázs velem birkózni, Nagy Sándor? Másnap öles plakátok hirdették Sasi Ferenc és Nagy Sándor páros bírok viaskodását, Nagy-Kőrös és Czegléd mérkőzését. Rengeteg közönség nézte lélegzetvisszafojtva a küzdelmet, melyet a két hatalmas erejű ember kifejtett. A vége aztán az lett, hogy Nagy Sándor Sasi uramat úgy a földhöz vágta, hogy csak úgy nyekkent. A versenybíró pedig kihirdette: „Kőrös alul, Czegléd fölül!” Pokoli zaj, lárma, kacagás, éljenzés. Sasi uram pedig a földről nagy nehezen tapogatva, csak ennyit mondott: „Ejnye a ki megteremtötte! Ezt már nem hittem vóna! Ez már osztán dörék!” A viadal óta ismét szent a barátság Nagy-Kőrös és Czegléd között.” A nagyerejű ceglédi mészáros legényből nemzetközileg jegyzett díjbirkózó lett, akiért versengtek a cirkuszigazgatók. Bejárta egész Európát és Athénben megszerezte a világbajnoki címet is. 1920-ban ő szervezte meg az országoshírű ceglédi birkózóspoitot. CZEGLÉDI SPORT EGYESÜLET A tornaegyletekkel és a tekéző társaságokkal való próbálkozások végleg abbamaradtak 1900 körül. Egyetlen sportág élt tovább, a korcsolyázás, ez azonban a rövid téli idényhez volt kötve. A néhány éve megismert teniszezéssel csak a Polgári Iskola nevelői és a szűk baráti kör foglalkozhatott. A város szel­lemi vezetőiben viszont állandóan ott élt a vágy, hogy olyan erős közösséget 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom