Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
jára 1893-ban hívta össze a tagságot és a meghívóban közölte, hogy „A végleges közgyűlés a mai napon — tekintet nélkül a megjelentek számára — megtartandó”.35 Ezen a közgyűlésen, 1893. ápr. 25-én kimondták az Első Tekéző Társaság feloszlatását. Aláírások: Jónás Gyula elnök, Bán István igazgató, Belitzay István jegyző. A tagság névsorában több olyan család nevével találkozunk (Kardosok, Lédecziek, Türeiek), akik a XX. századi MOVE tekeszakosztály alapítói között is szerepelnek, a tekézés szeretete tehát nemzedékeken át öröklődött. A századfordulón jelent meg a sportversenyek sajátos kísérője, a díjazás. Az érmek korszaka még nem jött el, de a különböző tárgyjutalmak nemcsak érdekesek, hanem értékesek is voltak. A Kossuth Kör pl. 1903-ban a következő díjakat tűzte ki a tekeversenyére: első díj két élő bárány, második díj egy ezüstkupakú tajtékpipa, harmadik pedig egy finom zsebkés.36 Szerepelt a díjak közt nem egyszer fegyver is. Igen gyakori volt a fogadás, a vesztes többnyire italt fizetett. Ebből az italozással egybekötött népi szórakozásból fejlődik ki századunk harmincas éveiben az aszfaltpálya feltalálása után a komoly versenysport. PAULOVITS KÁROLY, A CEGLÉDI SPORT „ATYJA” A ceglédi sport első nagy szervező egyénisége Paulovits Károly. Egy lelkes és sokoldalú pedagógus, aki lépést tartva a változó korral, fölismerte az iskolai testnevelés fontosságát és a sportmozgalom jelentőségét. Négy évtizeden át küzdött fáradhatatlanul azért, hogy megszervezze Cegléd sportéletét. Föllépése óta 100 esztendő telt el, de azóta is alig akadt hozzá hasonlítható nagy egyéniség kulturális életünknek ezen a területén. Pest megyében, Pilismaróton született 1858. dec. 31-én. Esztergomban érettségizett, azután egy évig a bécsi egyetemen tanult. Tanulmányait a pesti egyetemen folytatta, ahol földrajz—természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. Ezt a kolozsvári egyetemen latin szakos oklevéllel egészítette ki. Tanári pályafutását 1883-ban kezdte el a Ceglédi Községi Polgári Iskolában. Első állomáshelyén azonban nem szaktárgyait tanította, hanem latint és francia nyelvet, mert a polgári iskolák kezdetben nagyobb városainkban a gimnáziumot is próbálták helyettesíteni. Az idegen nyelvek mellett azonban Paulovits oktatta — mint tartalékos tiszt és aktív sportoló — a fiútanulók testnevelését is. (Felesége, Gallauner Etelka polgári iskolai tanító pedig a 35. Uo. 36. Ceglédi Újság, 1903. máj. 31. 25
