Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

leányokat.) Két évtizeden át ő volt a múlt század ceglédi „testnevelője”, aki a korabeli tantervben legnagyobb helyet elfoglaló katonai rendgyakorlatok és szertorna mellett kezdettől fogva megismertette növendékeivel a különféle atlétikai ágakat és korabeli népi játékokat is.37

Hamar fölismerte, hogy az eredményes testedzésnek Cegléden legfőbb akadálya a tornaterem hiánya. Sem az iskolák tanulói, sem a felnőttek nem tudtak ezekben az években még testedzéssel foglalkozni, ha beköszöntött a tél. A sivár helyzetet egyik újságcikkében így jellemzi: „A beállott kedvezőtlen idő lehetetlenné tette az iskolában való tornatanítást. Az ifjúság várhat egy félesztendeig arra a 8—10 tornaórára, ami még hátra van. Milyen derék volna most velük egy a város nagyságához, iskolás gyermekeink roppant számához méltó téli tornahelyiségbe bevonulni. Milyen derék volna, ha azt a keveset, amit helyes testtartás, fesztelen mozgás, gyors és pontos engedelmesség és hasonló kívánatos tulajdonságokból elsajátítottak, a nyárig megint alaposan el nem felejtenék, le nem szoknák . . .

Ilyen gondolatok foglalkoztatják őszi levélhulláskor a tornatanítót. Én azonban megpróbálok egy lépéssel továbbmenni s nemcsak a jókívánságoknak adok kifejezést, hanem azt is elmondom, miként lehetne a meglevő körülményeken változtatni. Az eddigi tornatanítás népiskoláinkban több volt ugyan a semminél, de sokkal is kevesebb az elégnél. Téli tornaterme egyik iskolának sincs és tudtommal nem is történt még lépés a czélból, hogy legyen.”38

De hiába javasolja Paulovits, hogy a város építsen egy közös tornatermet, szerződtessen egy művezetőt, aki délelőttönként az iskolai testnevelést taní37. A legelső ceglédi testnevelési tanterv 1873-ból: I.fiú osztály. Hetenként 2 óra. „Katonai állás, fővetések, testfordulatok; menet, soralakítás, nyitódások; a magyar királyi honvédgyalogos számára előírt oktatási szabályzat nyomán sorfelállitás, igazodás, fordulatok, menet előre, oldalt és hátra, kanyarodások; alapgyakorlatok a korláton, nyújtón, kengyelhintán és függőrudakon; hossz- és magasugrás”. — II. fiú osztály. Hetenként 2 óra. „Csukló gyakorlatok, sorgyakorlatok fordulatokkal, menet húzódásokkal, kanyarodások, egyenkénti elléptetés. Szabad gyakorlatok. Alapgyakorlatok korláton, nyújtón, köteleken, vízszintes létrán és függő rudakon, hossz- és magasugrás.” — III—IV. fiú osztály. Hetenként 2 óra. „A katonai gyakorlatokból a katonai pontosság követelményének megfelelőleg: a sor felállítása, állás, fővetés, testfordulatok, menet húzódás, szárnyakra igazodás, kanyarodás, egyes elléptetés; kiképzés a szakaszban egész a század alakulások megkezdéséig; szakaszfelállítási sorakozás, felállításos mozdulatok; átmenet kettős rendekből egyesekbe és fejlődés; felfejlődések, kanyarodás; csatárlánci bontakozás rajokkal. Az alapgyakorlat ismétlése fokozatos haladással korláton, nyújtón, vízszintes létrán, köteleken, kengyel hintán, mászó rudakon; szabad gyakorlatok; hossz- és magasugrás; szaladás egy angol mérföldre.” (A Czegléd városi Nyilvános Polgári Fiú- és Leány Iskola első tudósítványa az 1872—73. tanév végén. Szerkesztő Elefánti József e. i. sz. igazgató. Kecskemét 1873.)

38. Czegléd, 1885. nov. 1.

26