Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
TEKÉZÖ TÁRSASÁGOK A századforduló Ceglédjén a korcsolyázás mellett a legtöbben a kuglijátékot kedvelték. A város sok egylettel rendelkezett, s szinte mindegyiknek az udvarán ott állott a domború földes pálya. Vasárnaponként messzire hallatszott a fagolyók dörömbölése, az eldöntött bábuk zaja. Legelső helyi lapunk, a „Czegléd”, már 1879-ben említi a Népkörben folyó kuglizást: „A könyvtárnok uraknak megszabott idő a könyv kiosztására vasárnap és szerda délután 5—6 óra között, de épp ezen időben jeles könyvtárnokunk, vagy kártyázással, vagy kuglizással van elfoglalva.”32 Minden társas körben gyakoriak a „kuglizó összejövetelek”. Ezeken a játékot mindig követte díszvacsora, nemegyszer táncmulatság. A sport alkalom volt az összejövetelre és ilyenkor mindenki megtalálta a szórakozását vagy magán a versenyen, vagy az azt követő rendezvényen. így ír erről helyi lapunk: „A kaszinó tekepálya verseny, mely a múlt vasárnap tartatott, a szokott kedélyességgel folyt le. Részint olyan sport, részint pedig olyan mulatság ez, melyet mindinkább nagyobb érdeklődés kezd kísérni. . . A verseny 3 órakor zeneszó mellett nyílt meg. A jutalomtárgyak részint adományoztattak, részint pedig a begyűlt versenytételből lettek vásárolva. A dobások a tekepálya megázása folytán a rendesnél rosszabbul sikerültek. A versenyzést 3 egymás után következő dobásban a legnagyobb eredmény elérése képezte. Az első díjat Józsa László nyerte 3 dobásra 21-t ütvén, utána Tóth Ambrus következett 20-al, az ezután jövő két díjat Schillinger Gusztáv vitte el 17—17 bábuval ... A versenyt, mely nyolc órakor ért véget, közös vacsora követte, ahol vidám hangulat uralkodott és hol a nap hőseire mondattak toasztok. A jókedvű mulatságnak csak a késő éjjel vetett véget.”33 A kuglijáték hívei is elkezdenek szervezkedni a nyolcvanas években. Három évvel a Korcsolyázó Egylet megalakulása után 1887-ben megszületik az „Első Tekéző Társaság” is Cegléden, hogy ezt a népszerű vasárnapi kocsmai játékot sportszerűbb keretek közé szorítsa. Alakulásakor 64 fő volt a taglétszám. Harmincnyolc paragrafusból álló alapszabályukat azzal a megjegyzéssel küldte vissza a belügyminisztérium, hogy egészítsék ki további pontokkal, mert a pénzgazdálkodásra vonatkozó fejezetek nagyon hiányosak.34 A.z új egylet azonban az alakulás után egyetlen alkalommal sem tudott határozatképes közgyűlést egybehívni. Bán István, az egylet igazgatója, utol32. „Czegléd”, 1879. júl. 13. 33. „Czegléd” 1885. aug. 9. 34. Levéltár XIII. 620/1892. sz. 24
