Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

egyik aljegyzője volt, aki két szempontból is említésre méltó. Mint városi jegyző ő vezette ui. annak a közgyűlésnek a jegyzőkönyvét, melyben elődeink elhatározták a híres turini zarándoklatot.19

Másik nevezetessége az, hogy ő tanított ebben a városban először testnevelést. A Polgári Iskola évkönyvében a tantestületről szóló fejezetben ezt olvashatjuk : „Mint rendkívüli tanár alkalmaztatott a torna tanítására Polányi Miksa úr, a helyi torna-tűzoltó és lövészegylet avatott művezetője.”20

A jóváhagyott alapszabállyal még nem rendelkező és nagyon nehezen szervezkedő egyesületben tornasport terén már gyakorlati munka is folyt. Ezt nemcsak a művezetőkre vonatkozó adatok bizonyítják, hanem a nyugták is, mert legnagyobb részük azoktól a ceglédi bognároktól, és kovácsoktól származik, akik a különféle tornaszereket elkészítették a sportegylet számára.

Legelső sportegyletünk alapítási kísérletének időpontja tehát 1871. Hogy mégsem innen számítjuk sportmozgalmunk elindulását, a fentebb elmondottak magyarázzák. Első próbálkozásunk még nem kimondottan sportcélokat szolgált, hanem a tűzoltás gyakorlati feladatát akarta elsősorban megoldani. Az egyesületnek nem volt jóváhagyott alapszabálya, nem kapott hivatalos működési engedélyt és ideiglenes városi engedéllyel mindössze egy évig tartotta fenn magát.

Minden vitát feleslegessé tesz az a tény, hogy elődeink egy sportjubileum alkalmával egyértelműleg megjelölték, hogy a város első egyesületi keretek között működő sportközössége az 1884-ben alapított Czeglédi Korcsolyázó Egylet volt.21

CZEGLÉDI KORCSOLYÁZÓ EGYLET

Hazánkban az 1880-as évek legnépszerűbb testgyakorlati ága a korcsolyázás volt. A polgárság fölfedezte a friss levegőn való mozgás jótékony hatását és a sport nyújtotta szórakozási lehetőséget. Valóságos „korcsolyaláz” ütött ki, egyre-másra alakultak a korcsolyaegyletek, számuk messze fölülmúlta valamennyi más sportágét.

A jégen való csúszkálás, a fakorcsolya használata régen ismert volt Cegléden is, hiszen a várost körülvevő vadvizeken csaknem minden télen nagyméretű jégfelület keletkezett, ahol nagyszerűen játszadozott a vidám gyerek-19. KOLOFONT József: i. m. 316. old.

20. Czegléd városi Nyilvános Polgári Fiú- és Leány-Iskola első tudósítványa az 1872—73 tanév végén. Szerkeszté Elefánti József e. i. sz. igazgató. Kecskemét 1873.

21. Czeglédi Közlöny, 1912. márc. 31.

19