Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
sereg. Amikor az 1880-as évek elején hozzánk is eljutottak az acélkorcsolyák, megjelentek a természetes jégpályákon az első felnőttek is. Csakhamar fölmerült a kívánság, hogy alakuljon korcsolyaegylet, mely megteremti a lehetőséget a kulturált körülmények közötti téli szórakozásra. „Iparkodjunk minél előbb helyrepótolni az elmulasztottakat, hogy ne maradjunk mi sem hátra a többi várostól.” — sürgeti a Czegléd c. helyi lap. (Nagykőrösön 1879. dec. 8-án alakult meg a Korcsolyázó Egylet!)22 Néhány félbemaradt kísérlet után 1884. jan. 13-án megjelent a „Czegléd”ben a rövidke híradás: „Gubody Ferenc buzgólkodása folytán városunkban a múlt héten korcsolyaegylet alakult. Adja Isten, hogy virágozzék!”23 Egy hét múlva az új egyesület lelkes elnöke már beadvánnyal fordult a városi tanácshoz a jégpálya létesítésének ügyében: „Méltóztassék engedélyezni, hogy a nagy gőzmalom mellett fekvő úgynevezett agyagásó féle vízterületnek egy részét az egyesület saját céljaira korcsolyázó térül használhassa . . . Tudva, hogy a tek. tanács meg van győződve arról, hogy a korcsolyázás oly egészséges időtöltés, mely a hasznost a kellemessel egyesíti s bízva a tek. tanácsnak minden nemes ügynél tapasztalt méltányosságában kérésem megújítva vagyok Czegléden a tek. városi Tanács alázatos szolgája 1884. jan. 23. Gubody Ferenc.”24 A tanács még azon a napon letárgyalta a kérést és átadta a Malomtószél egy részét a Korcsolyázó Egyletnek: „A kért terület 5 ft. haszonbér fizetése mellett átadatik, a terület kijelölésére egy tanácsnok és kapitány küldetnek ki.”25 1884 telétől kezdve a ceglédi korcsolyaélet központja egészen a II. világháború végéig a Malomtó lett. Itt rendszeresen letakarították a havat, locsolással hizlalták a jeget, hogy kellően vastag és sima felületű legyen, a Jászberényi út mentén pedig melegedő helyiséget építettek. A tó partján gyakran szólt a cigányzene, sőt néha még Bércéiről is átrándult a fúvószenekar, így az első szervezett ceglédi sporttevékenység valóságos társas összejövetellé, felkapott szórakozássá vált. Először csak az úri osztály hódolt az új divatnak, de a feltörekvő iparos, kereskedő és alkalmazotti rétegek sietve kezdték őket utánozni, mert a Malomtó jegén ők is egyenlőknek érezhették magukat a vezető felső körökkel. Éppen ez magyarázza, hogy első sportegyesületünknek viszonylag sok pártolója akadt. Népszerűségének másik titka pedig az, hogy soraiban egyenrangú félként ott voltak a nők is, akik a többi sportág műveléséből még évtizedekig ki voltak rekesztve. A századforduló társadalmi viszo-22. „Czegléd”. 1883. nov. 30. 23. „Czegléd”, 1884. jan. 13. 24. Levéltár, Polgármesteri Iratok 712/1884. sz. 25. Uo. 20
