Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
jött létre. A tűzoltóknak és tornászoknak a század végéig közös országos szövetségük és közös szaklapjuk volt. Az egyesület harmadik célkitűzése a lövészet gyakorlása lett volna. Ezt a sportágat már a középkor óta kedvelték városi polgáraink. Az egylet alapításának körülményeit ismerjük, mert szerencsés véletlen folytán fennmaradt két tucatnyi ügyirat.17 A legelső irat keltezése 1871. nov. 4. Ez a jegyzőkönyv már 11. sz. alatt van iktatva, úgy látszik tehát, hogy 1871 őszén kezdhették el a szervező munkát. A november végén tartott választmányi ülés jegyzőkönyve szerint az egyesület elnöke Kiss Gyula, jegyzője Tálassy Árpád, pénztárosa pedig Sántha Béla volt. Ez a vezetőség 1871. november 30-án a következő Felhívást bocsájtotta ki a város közönségéhez: „A czeglédi torna-tűzoltó és lövész egylet azon kellemes helyzetben van, hogy téli tornacsarnokul a reform, egyházközösség iskolája nagytermét megnyerhette, — ennélfogva az egylet torna osztályának szervezése lehetővé tétetvén — felkérem az egylet mindazon tisztelt tagját, kik tornázásban — az egyleti jegyzőnél (:Tálassy Árpád:) megtalálható tornarendszabályok szerint — résztvenni kivánnak, szíveskedjenek — kötelezettségük tanúsításául — nevüket a mellékelt ívre sajátkezűleg aláírni s a szervezés ügyében tanácskozás végett — a népkör olvasó termében szombaton, 1871. évi december 2-án estve 6 órakor megjelenni.” Aláírás: Kiss Lajos e.i. torna-művezető.18 Ezek az iratok eddigi tudomásunk szerint a ceglédi sportmozgalomra vonatkozó legrégibb írásos emlékek. Többségük egyszerű nyugta, de éppen ezek a pénzügyi bizonylatok világítják meg, miért nem tudott ez az első próbálkozás sikerrel járni. A pénztáros ui. jelzi a tagdíjak átvételét igazoló nyugtákon, hogy csak ideiglenesen veszi át a pénzt, mert amíg nem lesz elegendő jelentkező, addig nem kapják meg a működési engedélyt. A miniszteri engedély ui. bizonyos taglétszámhoz volt kötve. Ez a létszám pedig nem jött össze, hiába voltak az aláírók között olyan köztiszteletben álló polgárok mint Földváry Károly, a szabadságharc vitéz ezredese, Dobos János mérnök, a Főgimnázium alapítója, vagy Elefánti József, a Polgári Iskola első igazgatója. A ránkmaradt papírokon az utolsó keltezés: 1872. dec. 18. A sportegylet alapítási kísérlete tehát mindössze egy esztendeig tartott. Kevesen voltak, akik fölismerték az új mozgalom jelentőségét, de mégiscsak akadtak már ceglédiek, akik négy évvel a kiegyezés után a kossuthi hagyományok ápolása mellett a modernebb polgári életforma kialakításával is megpróbálkoztak. Tudunk az egylet második művezetőjéről is, Polányi Miksáról. Ó a város 17. Levéltár V. 42. c. sz. 18. Uo. 18
