Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a felszabadulás után

jobb versenyzője is volt — megnyerte Magyarország II. o. országos bajnokságát és behívták a válogatott keretbe. A tatai edzőtáborban olyan szerencsétlenül sérült meg, hogy többé nem tudott teljes értékű tornász lenni. Néhány év múlva zenei pályára lépett és elhagyta Ceglédet. Távozásával a ceglédi férfi torna gyors hanyatlásnak indult.

1952- ben rendezte meg a szakosztály első Olimpiai Estjét. Helsinki több aranyérmese szerepelt ezen a bemutatón. Az érdeklődés akkora volt, hogy biztonsági okokból ki kellett üríteni az állóhelyeket. Ettől kezdve az Építők SE dísztornái eseményszámba mentek a város kulturális életében, éppen úgy, mint 1955-től kezdve a hangulatos Tornász-bálok.

1953- ban kapcsolódtak be az eddig csak szertornával foglalkozó ceglédiek az ún. gúlatornába. (Ma sportakrobatika.) Év végén megjött az első nagy siker: a Pecznik Márta, Tóth Marika, Bujdos János, Medve László, Sándor Zoltán összeállítású vegyes ötös csapat megnyerte a III. o. országos bajnokságot. Ettől kezdve éveken át nem akadt legyőzőjük a III. és II. osztályban, de jól megállták helyüket a fiúk az I. osztályban is. Legjobb férfi gúlások voltak: Arany László, Bujdos János, Csiszár Ottó, Jónás József, Kovács Ferenc, Medve László, Osgyáni Benő, Sándor Zoltán, Szálkái Miklós, Vincze István.

A legszebb eredményt a tornának ebben az ágában 1955-ben érte el a csapat, amikor a női hármas megnyerte az I. o. magyar bajnokságot. Füle Judit, Keresztény Mária és Tóth Marika különösen talajon és ugrásban remekelt, így aztán szerényebb gúlákkal is megelőzték a fővárosi együtteseket.

Ezekben az években indult el a csapat üdvöskéjének, Füle Juditnak karrierje:

1954-ben megnyerte az országos úttörő-bajnokságot. 1955-ben az I. o. ifjú sági bajnokságot gerendán és lóugrásban, és bekerült a válogatott keretbe. 1958-ban részt vett a moszkvai világbajnokságon, ahol a 24. helyen végzett a hatalmas mezőnyben.

1960-ban megnyerte a mesterfokú tornászbajnokságot és legbiztosabb tagja volt a római olimpián szereplő magyar válogatottnak. 1961-ben Lipcsében az Európa-bajnokságon 5. helyen végzett a lóugrásban: nem tized, csak századpontok választották el a dobogótól! Pályája csúcsára 1962-ben ért föl: a prágai világbajnokságon az összetett versenyben a 9. helyen végzett a világ legjobb tornászai között.

De a csapat többi tagja is hozta az eredményeket. 1957-ben Tóth Marika lóugrásban II. o. magyar bajnok és utánpótlás kerettag lett. A következő évben Arany László került be az ifjúsági válogatottba. 1959-ben az ifjúsági I. o. csapat IV. lett az országos döntőn, 3 fővárosi csapat mögött. (Jaczina Rozália, Vida Erzsébet, Asztalos Mária, Pánczél Éva, Horváth Izabella, Füle Judit.)

147