Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a felszabadulás után
Horváth Izabella egy év múlva megnyerte a felnőtt II. o. magyar bajnokságot, és ő is bekerült a válogatott keretbe. Nem rajta múlott, hogy többre nem vihette! A csapat évente nyert Vidék országos bajnokságot valamilyen osztályban, egyénileg Vidék bajnokok lettek: Asztalos Mária, Ivitz Katalin, Ivitz Izabella, Sárik Gyöngyi, Kratochwill Erzsébet. Ezekben az években előfordult, hogy egyszerre nyolc ceglédi tornászt hívtak meg a tatai táborba, ahol központilag próbálták kinevelni a magyar utánpótlást. Ezek után nem volt meglepetés, hogy 1964-ben a Ceglédi Építők SE nyerte el a „Legjobban nevelő tornaszakosztály” büszke címet és a vele járó pénzjutalmat. A hatvanas évek közepétől még jó ideig ott voltak a ceglédiek az ifjúsági és felnőtt II. osztály országos döntőiben. Ezeknek az éveknek legjobb tornászai: Etédi Anna, Horváth Erzsébet, Kratochwill Erzsébet, Kerekes Katalin, Alartinovich Agnes, Sipos Éva, Tóth Katalin, Verba Edit, Szendrey Valéria, Vincze Tünde, Kernács Zsuzsa. Közülük Kratochwill Erzsébet és Kerekes Katalin még bekerült az ifjúsági válogatott keretbe, de velük lezárult a magasabb osztályokban való eredményes szereplés korszaka. A megváltozott körülményekhez új feltételeket kellett volna biztosítani, de az Építők Sportköre ezt nem tudta megadni. Ezért a szakosztály hosszú latolgatás után — a sportiskola reményében — átlépett a nagyobb lehetőségekkel biztató Vasutas Sport Egyesületbe. Itt azonban még inkább a kiugró eredményeket várták a szakosztálytól. Szemük előtt válogatott szintű tornászok lebegtek, és nem vették tudomásul, hogy az 1970-es években megfelelő méretű tornaterem, főhivatású edző, külön művészi torna oktató, szakképzett zongorista, modern tornaszerek és mindenekelőtt sportiskolái korai kiválasztás nélkül már nem lehet I. osztályú tornászokat nevelni. Amikor a hagyományos keretek között működő tornaszakosztályok zöme már megszűnt az országban, a ceglédiek még küzdöttek a nehézségekkel, de az a lelkesedés, mely az elindulás éveiben elegendő volt az eredményhez, 1970 körül már nem tudott csodákat művelni. Az utolsó magyar bajnokságot Csiszár Györgyi nyerte 1975-ben az ifjúsági III. osztályban. A szakosztály alapítója Kürti Béla 1976-ban nyugalomba vonult. Vele a ceglédi tornasport „hősi” korszaka ért véget. Tanítványainak egész sora szolgálhat a mai nemzedéknek példaképül az önzetlen sportszeretekre.24 24. A sok edző közül hosszabb ideig szolgálták a ceglédi tornasport ügyét: Arany László, Irházi Sándorné Cseh Boriska, Kovács Ferenc, Szilády Frigyes, Veréb Józsefné Mezey Piroska és Végh László. Leghűségesebb társadalmi munkások: Bakó Ibolya, Csiszár Ottó, Füle Sára, Herczeg Ferenc, Mirity Péter. 148
