Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a felszabadulás után
a Táncsics Mihály iskolában és kimondta a tornaszakosztály megalakulását.22 23 Az egyesület, mely befogadta ezt a kezdő gárdát, a Szakszervezeti SE volt. Szakosztályvezető és egyben a leányok edzője Kürti Béla lett, a fiúk edzője Kovács Ferenc. Nagy gondot jelentett elinduláskor, hogy csak a Táncsics iskola primitív tornaszereivel rendelkeztek: a megszűnt Polgári Iskolából maradt itt fali nyújtó, gyűrűhinta, párhuzamos korlát, és néhány ugrószőnyeg. Ez a szakosztály csaknem valamennyi tornaszerét dísztornáinak bevételéből vásárolta apránként. Hogy a kezdeti nehézségeket hogyan hidalták át, arra olyan példát említhetünk, mely megmagyarázza, hogyan tudott ez a fiatal gárda néhány év alatt magasra emelkedni. Amikor 1951-ben a nők számára az eddigi párhuzamos korlát helyett bevezették a felemás korlátot, a szakosztály megoldhatatlannak látszó nehézség elé került: miből vásárolják meg a drága tornaszert, amikor még ruházatra sem volt pénzük. Kürti Béla erre fogott egy mászórudat, egyik végét bedugta a bordásfalba, a másikat feltette a saját vállára és készen volt az alsó karfa. A felsőt alkotta a fali nyújtó. Az edző egyik kezével a rudat rögzítette, a másikkal a tornászokat segítette, akik kíváncsian ismerkedtek az újfajta mozdulatokkal. A másik jellemző esetről már a Népsport is megemlékezett. A csapat első országos versenyén szerepelt a csepeli tornacsarnokban. A verseny után mindenki sietett az öltözőbe, a ceglédi kislányok viszont megrohanták a „valódi” felemáskorlátot és boldogan gyakorolták a „Kürti-féle szeren” már megismert mozdulatokat. A teremből kifelé haladtában észrevette ezt a versenybíróság elnöke, Keleti Ágnes, a kor legnagyobb magyar tornásza. Látva ezt a szokatlan lelkesedést, visszafordult, tornaruhába öltözött és egy órán át foglalkozott az újonc ceglédiekkel, közben sok jó tanácsot adott Kürti Bélának, aki maga is csak most ismerkedett voltaképpen a női tornával. Ekkor „jósolta” meg Keleti Ágnes: „Ahol ekkora a torna iránti szeretet, ott lesz is eredmény.”22 Lett is. 1951 tavaszán rendezte meg a szakosztály első dísztornáját a Városi Kultúrház színpadán. Amikor először csúsztak le a lányok „spárgába” a gerendán, kitört a taps a nézőtéren: a ceglédiek kezdtek ismerkedni a tornasport szépségeivel. Ebben az évben átszervezés folytán a csapat az Építők Sportkörébe került. 25 éven át ennek a sportegyletnek keretében működött egyre növekvő tekintéllyel. 1951-ben elhódította a megyebajnoki címet a régebbi szakosztályoktól és a legjobb szakosztálynak járó vándorzászlót többé nem adta ki kezéből. 1952-ben Kovács Ferenc — aki nemcsak edző, hanem egyben a csapat leg22. Ceglédi Építők Tornaszakosztályának Naplója. Sporttörténeti Gyűjtemény. 23. Népsport, 1951. április 17. 146
