Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a felszabadulás után
volt a svájci világbajnokságon részt vevő magyar válogatottnak. Luzernben a csapat ezüstérmes lett, Tornyosi Mészáros Józseffel az oldalán a párosok versenyében IV. helyen végzett. Teljesítményével elérte a nemzetközi sportolói szintet. 1980-ban a romániai Mangáliában rendezett világbajnokságon ugyancsak ezüstérmes lett a csapatban. A KÖZGÉP tekézőinek 1980 óta korszerű automata pályájuk van. A szakosztály jelenlegi edzője Molnár Károly, vezetője Balogh György, intézője Nyíri Ferenc. Az NB Il-es keretet a következő játékosok alkotják (a nevek mögött a minősítésük): Tornyosi Lajos I. o., Rimóczi Zoltán ifj. aranyjelvényes, Szakter József ifj. aranyjelvényes, ifj. Molnár Kálmán ifj. aranyjelvényes, Nyíri Ferenc II. o., Pintér János II. o., Sárik Sándor IV. o., Sütő Ferenc III. o., Zsámbéki Ferenc IV. o., Rónaszéki Lajos III. o., Király János III. o., Alolnár Károly III. o. A csapat 1982-ben kitűnően zárta az őszi idényt: az NB II. Középcsoportjában az első helyen áll 4 ponttal megelőzve a második helyen álló Nyíregyháza csapatát. „A LEGJOBBAN NEVELŐ TORNASZAKOSZTÁLY” Tornasporttal már a múlt század végén is foglalkoztak városunkban az ún. Tornászó Egyletekben. 1918-ban a Fűtőház tanoncai vettek részt országos versenyen, tudásukról a hazai közönség a Kámáni erdőben rendezett bemutatójukon vett tudomást. 1924-ben a MOVE SE is megszervezte „Gyöngyvirág Hölgytornász” csapatát. Ezek a lányok tartottak néhány bemutatót, részt vettek egy-két alsófokú országos versenyen, de komolyabb szintre sohasem tudtak eljutni. A tornasportot csak a felszabadulás után sikerült Cegléden meghonosítani és országos színvonalra emelni. A ceglédi tornaélet megteremtője és negyedszázadon át vezetője Kürti Béla testnevelő tanár. Első munkahelyén, az egykori Állami Polgári Fiúiskolában, rendszeresen felkészítette tanítványait a MOTESZ jelvényszerző versenyekre. Ezek a fiúk annyira megkedvelték a szertornát, hogy az iskola elvégzése után is bejártak a tornaterembe, hogy elvégezzenek egy-két billenést az öreg fali nyújtón. Ilyenkor mindig elhangzott az óhaj: de jó lenne, ha felnőtt fejjel is lehetne valahol tornászni! így merült föl a testnevelőben a gondolat: csináljunk Cegléden egyesületi tornát! Terve megvalósítására akkor jött el az alkalom, amikor jól képzett tornászként visszakerült szülővárosába Kovács Ferenc, az iskola egyik volt tornásza, aki mint katonazenész Pécsett Várkői Ferenc válogatott tornászunk keze alatt Dunántúl bajnokává fejlődött. Kürti Béla hívására 1950. szeptember 13-án mintegy félszáz fiatal jött össze 145
