Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
letek — pl. az Iparos Ifjúság Önképző Egylete, vagy a Vasutas Szövetség helyi csoportja — külön sportalosztályt szerveznek, végül létrehozzák az első csak sporttal foglalkozó sportegyesületeket is. Nagyon fontos tényezője a sportismeretek gyors elterjedésének az iskolai testnevelés megindulása Cegléden. Eötvös József népiskolai törvénye (1868. évi XXXVIII, te.) hozta létre hazánkban az ún. polgári iskolát és ebben a középfokú iskolatípusban, valamint az elemi iskolákban előírta a heti két tornaórát. Népiskoláink nem rendelkeztek a testnevelés bevezetéséhez szükséges legelemibb feltételekkel sem, azért az új korszakot nyitó rendelkezés csak papíron maradt alsó fokú oktatásunkban egészen a felszabadulásig. Cegléden a Polgári Iskolában valósították meg először a rendszeres testgyakorlást. Az 1869-ben fölállított új iskolában heti két órában szerepelt a testnevelés s bár a körülmények itt is mostohák voltak, a század végére mégiscsak többszáz ceglédi fiatal ismerte meg a torna, atlétika és játék elemeit, sőt már volt fogalmuk az edzésjellegű fölkészülésről és a versenyről is. Amikor aztán a kultuszminisztérium 1892-ben elrendelte az évente kötelező nyilvános torna vizsgákat, szülők és jóbarátok ezrei gyönyörködhettek az egész délutánt betöltő ünnepélyekben és évente újabb és újabb sportismeretekkel gazdagodva térhettek haza. Hogy a sporttal mennyire eljegyezték magukat ezek a diákok, ékesen bizonyítja az a tény, hogy első egyesületeink alapítói és vezetői között több olyan személyt találunk, akik a Polgári Iskola évkönyveiben mint testnevelésből jutalmazott tanulók szerepelnek. Az iskola testgyakorlást tanító nevelőit ott találjuk a társadalmi egyesületek vezetőségében is. Polányi Miksa, a legelső ceglédi testnevelő, művezetője a Torna-tűzoltó és lövészegyletnek. Ezek közül a századfordulón testnevelést tanító pedagógusok közül messze kiemelkedik Paulovits Károly. Ö azonban nemcsak a Polgári Iskola új korszakot nyitó testnevelője, hanem a ceglédi sportmozgalom elindításának vezéralakja, ezért róla önálló fejezetben emlékezünk meg. Amilyen hamar megérkezett Ceglédre a sport divatja, olyan nehezen tudott tartósan gyökeret verni. Ez viszont érthetővé válik, ha megvizsgáljuk a századforduló ceglédi társadalmát, az új eszmét befogadó közeget. Hiába a kedvező földrajzi helyzet, „a magyar ipar kapitalizálódásának XIX. század végi, XX. század eleji hulláma szinte nyomtalanul vonult át Cegléd fölött.”3 A városban semmiféle nagyipar nem alakult ki, így nem is születhetett öntudatos munkásréteg. Szerény kisipara csak a helyi szükségleteket 3. SZILÁGYI Miklós: Ceglédi Képek. Cegléd, 1972. 1. old. 11
