Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a felszabadulás után
Név Versenyszám Év 5. Hausz Frigyes rúdugrás 1963 6. Papp József 1500 m akadály 1966 7. Hausz Frigyes tízpróba 1968 8. Csákó László hármasugrás 1976 9. Szeleczky József 1500 m akadály 1976 10. Plangár Ágnes 800 m síkfutás 1977 11. Fekete Tibor 2000 m akadály 1977 12. Fekete Tibor 2000 m akadály 1978 13. Fekete Tibor 5000 m síkfutás 1978 14. Ecsedi László 110 m gát 1978 15. Kovács Júlia 100 m síkfutás 1979 16. Kovács Júlia 300 m síkfutás 1979 17. Kovács Júlia 100 m síkfutás 1980 A BIRKÓZÓ SPORT FELLEGVÁRA Városunkban 1944 novemberében értek véget a II. világháború szörnyű napjai. A Vasutas S. E. birkózói az elsők között láttak hozzá a súlyosan megsérült Vigadó helyreállításához és nagy kedvvel kezdték meg az edzéseket. Első versenyüket 1945. jún. 29-én rendezték a Szolnoki MÁV csapata ellen. Ócsay Sándor, Soltész László, Szalisznyó József és Vasvári János révén mindjárt győzelemmel kezdtek. 1946-ban már beneveztek a Budapest-bajnokságra, hogy erős ellenfelekkel találkozhassanak. Vasvári János ezüst-, Balogh János pedig bronzéremmel tért innen haza. A csapat edzéseit a két legtapasztaltabb versenyző, Szalisznyó József és Vasvári János irányította mindenki megelégedésére. Komoly segítséget kaptak a szakosztály ügyeit intéző társadalmi munkásoktól, akik közül Gróf Józsefet, Matuz Ferencet és Pálmai Károlyt kell kiemelnünk. Jó edzői munkát végzett még az ötvenes évek elején Sárosi Árpád, az egykori magyar ifjúsági bajnok. Egymást követték a sikerek. 1947-ben meghívták Ceglédre Budapest válogatottját, amelytől csak 4:3 arányú vereséget szenvedtek. A nap szenzációját azonban ceglédi fiú szolgáltatta: a fiatal Soltész László legyőzte a „borzalmas erejű” Riheczkyt, a tizenhétszeres válogatott versenyzőt. Soltészt azonnal behívták az olimpiai keretbe. Ebben az évben tűnt föl Kenéz Béla is. Ö az egykori Levente Egyesületben 118
