Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a felszabadulás után

tanult meg birkózni Száraz György keze alatt, a háború alatt a fővárosban dol­gozott, s onnan hazatérve azonnal otthonra talált a CVSE birkózói között. Rendkívül gyorsan tört föl: 1947-ben már tagja az olimpiai keretnek, de a vá­logatón Szilágyi Gyula mögött a 2. helyen végzett s így nem került ki London­ba. 1948-ban már megnyerte a magyar bajnokságot. Ötszörös magyar bajnok, hétszeres válogatott lett belőle, 1952-ben részt vett a helsinki olimpián és 1953- ban a nápolyi világbajnokságon, ahol a VI. helyen végzett. Ugyancsak 1947-ben tűnt föl a tehetséges törteli fiú, Bállá István is. Az ötve­nes évek elején háromszor nyerte meg középsúlyban a magyar bajnokságot, 1953-ban IV. helyen végzett a bukaresti Főiskolai Világbajnokságon és tagja volt a magyar vasutas válogatottnak 1957-ben az isztambuli Vasutas Európa Bajnokságon. Ezekben az években a csapat több tagja nyert vasutas országos bajnokságot, Szalisznyó és Soltész dobogóra került az országos bajnokságban, Cegléd Bécs város válogatottjával 4:4 arányú döntetlent ért el, de a szakosztály rangját min­dennél jobban bizonyítja az a tény, hogy a londoni olimpiára készülő birkózó­keretnek 3 ceglédi tagja volt: Kenéz, Soltész és Szalisznyó! 1948-ban a szakosztály újabb kitűnő tehetséggel erősödött: hazatért a fog­ságból Gál József, a legnagyobb ceglédi birkózóreménység, aki már a felsza­badulás előtt magyar bajnok és válogatott versenyző volt. Pályafutását a II világháború majdnem kettétörte: „Rosszkor születtem, hat esztendő esett ki az életemből a katonaság és a hadifogság miatt” — nyilatkozta nem egyszer. Rendkívüli szerencse, hogy a fogságban is feltűnt birkózó tudása, biztosították számára az edzéslehetőségeket és a kondícióját is meg tudta őrizni. Hazatérése után a sok kiemelkedő képességű vasutas birkózó között rendkívül hamar formába lendült. Az olimpiai keretben levő három társa azonnal fölvitte őt Budapestre, hogy felhívják rá a Birkózó Szövetség figyelmét. Engedélyezték is, hogy megmér­kőzzék Ferencz Károllyal, aki félnehézsúlyban képviselte volna a magyar szí­neket az olimpián. Gál biztosan győzte le az első számú jelöltet, de különböző megfontolásokból mégsem őt vitték ki Londonba. Nagy csalódás volt ez számára, de annál szorgalmasabban edzett és 1948 novemberében Kenézzel együtt megnyerte a magyar bajnokságot. Ennek az évnek a végén Cegléden került megrendezésre a Vasutas Országos Bajnokság. Ezt a ceglédiek nyerték meg a következő összeállításban: Kenéz, Balogh, Gál, Vasvári, Bállá, Soltész. Egész csapat országos szintű birkózó. 1949. év Soltész László éve. Ebben az évben legyőzte Bóbist, a londoni olimpia magyar bajnokát és megnyerte a magyar bajnokságot. Igazán nagy te­kintélyt azonban a Főiskolai Világbajnokságon elért első helye adott neki. A birkózóversenyeket a Csepeli Sportcsarnokban augusztus 14. és 21. között 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom