Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
Ugyancsak a vasút hozta olyan közeibe a szomszédos városokat, hogy a középiskolával még nem rendelkező Cegléd tehetséges fiait Nagykőrös, Kecskemét és Szolnok iskoláiba járathassa. Ezek a középiskolás diákok, s még inkább az egyetemekre és főiskolákra járó ifjaink egymás után hozták haza szülővárosukba az új mozgalom híreit, a különböző sportágak ismeretét. Egyedülálló bizonyíték a ceglédi fiatalok új eszmék iránti fogékonyságára az a tény, hogy három ceglédi egyetemista 1884-ben már sportújságot adott ki.1 És ott találjuk őket első sportegyleteink szervezői közö t is.1 2 Az új mozgalom megismertetésében jelentős szerepet töltött be a századforduló Ceglédjén a helyi újságírás. Első lapunk, a „Czegléd”, 1879-től kezdve jelent meg. Ettől kezdve nagyapáink már nemcsak a templomozás alkalmával, a hetipiacon vagy a „malom alján” szerezhették be értesüléseiket, hanem olvashatták a város saját hetilapját, mely minden újdonságról hírt adott. Az 1880-as évek közepétől kezdve egyre több sporttal kapcsolatos hír, beszámoló és vitacikk jelenik meg. Ha még jó ideig nincs is újságjainknak külön „sportrovatuk”, a sportesemények végérvényesen bekerülnek a közélet hírei közé. A századforduló Ceglédjén a társadalmi életnek két alapvető intézménye volt: az egyletek és az iskolák. Egyleteink hármas céllal alakultak: a negyvennyolcas függetlenségi eszme megőrzésére (kossuthi hagyományok), a közművelődés elősegítésére és a tisztes szórakozások biztosítására. A Kaszinó Egylet, mely az értelmiség találkozóhelye lett, már 1842-ben megalakult. Követte 1866-ban a Népkör. Itt vitatta meg a gazdatársadalom az ellenzéki politika problémáit, választások idején ez volt az agitációs központ. 1873-ban alakult meg az Iparos Ifjúság Önképző Egylete, mely közművelődési szempontból a kor legtevékenyebb társas köre volt. Utánuk sorra alakította meg minden társadalmi réteg a maga külön egyletét: számuk nagyobb volt, mint kulturális jelentőségük. Ezekben az egyletekben hallgatták a tagok a különböző ismeretterjesztő előadásokat, itt rendezték a sok bált, minden egyletnek volt könyvtára, itt olvasták a helyi és fővárosi lapokat, itt beszélték meg a világ folyását és itt váltak először beszédtémává a modern sportmozgalom hírei is. Rendezvényeik között egyre gyakrabban kapnak helyet a kugliestek, lovasversenyek és legfelkapottabb társasági szórakozássá válik a korcsolyázás és teniszezés. Az újonnan megjelenő sportjátékokból bemutatókat szerveznek: a Kaszinó ifjúsága hozatta le Ceglédre 1901-ben az első labdarúgócsapatot. Más egy-1. A „Sport” c. lapból 8 szám jelent meg: az első Szegeden, a többi idehaza, Cegléden. Szerkesztők: Hübner Lajos, Szabáry Lajos és Himesházy Lajos. Mind a 8 szám megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtárban. 2. A Czeglédi Sport Egyesület egyik szervezője Schlosser Imre egyetemi hallgató. Ceglédi Újság, 1902. ápr. 13. 10
