Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
10. Kossuth Kör 1890. január 24-én a turini út évfordulóján új társadalmi egylet született Cegléden és ez az egylet - elsőként az országban - Kossuth nevét vette föl. Az egylet igazgatója, Dobos János mérnök így írta le az alakulás körülményeit 1903- ban megjelent kis tanulmányában: “1889. deczember 26-án 55 polgárból álló szervező bizottság aláírásával lelkes felhívás jelent meg, melyben Czegléd város polgárságát arra szólítják föl, hogy Kossuth czímű olvasókört létesítsenek, melynek feladata a törvény tiszteletbentartása mellett társadalmi úton odatörekedni, hogy a 48-as eszmék fejlesztessenek, s városunk felvirágozása és jóléte érdekében a polgárok egymás iránti kölcsönös becsülése, szeretete és egyetértése által az állandó béke helyreállíttassék.” /43/ Érthető, hogy a Kossuth Kör alapszabályában kiemelik a 48-as eszmék fejlesztését, bár ez nem szolgálhatott új egyesület alapításához okot, hiszen a már működő többi ceglédi egyesület is éppúgy szolgálta a Kossuth kultuszt. De mit takart vajon az a kitétel, hogy a “béke helyreállíttassék”? Nem valami háborúra céloz itt Dobos János, hanem az áldatlan ceglédi közállapotokra. A politikai viták ezekben az évtizedekben a helyi sajtóban durva személyeskedésbe csaptak át, jellemző példa erre a Polgári iskola megszüntetése, illetve a gimnázium fölállítása körüli vita. Bizony, kiábrándító az igazság, amelyet a ceglédi Független Hírlap feltár, ha valóban így történt az új egylet alapítása: “Nem azért alakult ez a kör, hogy politikai nemes indokból kibékítésre bírja a különböző pártokat, egy nagy név, a magyar ember előtt Rákóczi után a legszentebb név, a Kossuth Lajos zászlaja alatt, hanem alakult arra, hogy legyen egy hely, ahol egyesek önérdekeit, hiú ambicziózus stréberségeit előmozdítani lehessen.” /44/ Ilyen közéleti áskálódások közepette választották meg elnöknek a ceglédi születésű fővárosi függetlenségi képviselőt, Hegedűs Károlyt, igazgatóvá pedig Dobos János mérnököt. 1892-ben nagy ünnepség közepette emlékeztek meg Kossuth Lajos születésnapjáról, ekkor avatták föl az egylet zászlaját is. A következő évben saját székházat építettek a Körösi úton. Még ugyanabban az évben lemondott az elnökségről Hegedűs Károly, utóda gróf Károlyi Gábor, a város országgyűlési képviselője lett. 1894-ben Kossuth budapesti temetésén az egylet testületileg vett részt. 1899- ben, gróf Károlyi Gábor halála után Kossuth Ferencet választották elnöknek. A századfordulón híven teljesítette ez a közösség a hagyomány ápolást, a helyi Kossuth kultuszt, de századunk elején nagyon gyors hanyatlásnak indult: “Az elvhű öregek lassanként el-elköltöztek a boldogabb világba, úgy fogyott a kör taglétszáma is, míg végre teljesen meg nem szűnt lenni.” /45/ Különböző javaslatok merültek föl, hogyan lehetne ezt a nagynevű egyletet feltámasztani. Egyesek
