Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)

II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története

azt ajánlották, hogy az erős Népkör vegye föl a Kossuth nevét, mások szerint egyesüljön a Polgári Körrel, ismét mások “asztaltársaság” formájában próbálták működtetni. Hasztalan erőltették a “vélemény és helyzetben különbözők” összefogását, ez a törekvés már Kossuth neve alatt sem sikerült. Az 1848-ban meghirdetett testvériség, az egységes polgárság Cegléden semmilyen címen nem jött létre, minden társadalmi réteg külön-külön kereste boldogulását, egymástól elkülönülve élte mindennapi életét.

Ahalódó egyesületet 1930-ban mégis újjászervezte B. Molnár Albert ügyvéd, a már sokszor említett B. Molnár Sámuel fia. Néhány év múlva azonban már ismét így írtak a ceglédi lapok: “Kossuth városában úgy látszik végleg meghal, feltámaszthatatlanul megsemmisül az a kör, mely valamikor a lelkes emberek százait gyűjtötte össze, mely valaha a kossuthi hagyományokhoz olyan fantasztikusan ragaszkodott, mely a függetlenségi gondolatnak ebben a városban a legönzetlenebb harcosa volt.” /46/

1941-ben Sárkány Gyula, a város polgármestere még egy kísérletet tett az életképtelen egylet megmentésére: “Cegléd városa és Kossuth Lajos eszméi országosan ismert kapcsolatának, valamint általában a Kossuth-kultusz ápolásának a ceglédi Kossuth Gimnázium és ceglédi Turini Százas Küldöttség mellett a múltban a Kossuth Kör is egyik ápolója volt. Megszűnésével eltűnik a város életéből az egyetlen tisztán társadalmi egyesület, mely címében a nevét viselte.

Ez a tény a város társadalmának néhány vezető tagját arra indította, hogy kezdjünk mozgalmat a Kossuth nevének valamely más életerős és kellő társadalmi működést kifejtő egyesület nevébe való felvétel iránt. A Kossuth Kör vagyonát azon társadalmi egylet részére javasoljuk.” /47/

Ezek után 1942-ben össze is olvadt az egylet az Egyenlőségi Körrel és lett a neve Egyenlőségi Kossuth Olvasó Egylet. De már ez sem segített. A háború megakadályozta az újjászervezést, a hatóság 1943-ban elrendelte a Kossuth Kör feloszlatását. Az egylet vagyonát azok között a tagok közöttt osztották szét, akik az utóbbi években saját pénzük kölcsönzésével tartották fenn az egyletet /váltókat írtak alá!/

A Kossuth Kör a legszeb ceglédi hagyomány, a Kossuth kultusz ápolására született 1890-ben, de sohasem tudott többet nyújtani ezen a téren, mint a többi, ugyancsak 48-as szellemű egyletünk. A tagok közötti összetartás és kitartó munka itt bizonyult a leggyengébbnek, igazolva azt a gyanút, hogy alapításában egyéni hiúság is belejátszhatott.

46