Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
A Népkör mindenkor megemlékezett Kossuthról Lajos napok alkalmával is. Különösen nagyszabású volt ez az ünnepség 1889-ben. Reggel díszlövések ébresztették a város lakóit. A főtéren lezajló rendezvényt a dalárdák énekszámai nyitották meg, utána Rákosy Viktor fővárosi író tartott ünnepi beszédet. Forgács Endre ref. lelkész, a helyi lap főszerkesztője olvasta fel ezután az erre az alkalomra írt versét, majd az ifjúság szónoka következett. Este a Népkör székházában 150 személyes díszvacsora, melynek résztvevői nemcsak Kossuthot, de még a turini polgármestert is táviratban köszöntötték. /18/ 1895-ben Nyújtó Pál, az egylet nagytekintélyű elnöke emlékezett meg Kossuth Lajos haláláról, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a díszelnöki tisztségre hatalmas éljenzés közepette, Kossuth Ferencet választották meg: apja után a fiát, mert a Kossuth irânţi rajongás benne folytatódott, jóllehet ő már messze távolodott apja politikájától. A Népkör volt Cegléden az ellenzék választási központja. A múlt században a 48-as Függetlenségi Párté, a Horthy korszakban a Kisgazda Párté. Az egylet élén köztiszteletben álló tekintélyes közéleti emberek álltak mindvégig. Alapító elnöke Nyújtó Pál volt. Amikor a kormány, félve az ellenzéki pártok előretörésétől, feloszlatta a honvédegyleteket és a népköröket, rövid időre megszakadt az egylet működése, de 1869-ben újjászervezték. Ekkor az a Bobory Károly rk. plébános lett az elnök, aki 48-as elveiért és tevékenységéért súlyos várfogságot szenvedett. Bobory után ismét Nyújtó Pált választották meg, aki egészen haláláig, 1903-ig viselte az elnöki tisztséget. Őt az egyik legharcosabb parasztpolitikus, B. Molnár Sámuel követte, majd Hartyáni Imre századunk első éveiben, 1914-ben Füle János vette át az elnöki tisztet, őt az 1920-as években dr. Dobos Sándor városi ügyész követte, az 1930-as években pedig Dobos László földbirtokos, kiváló mintagazda vezette a Népkört. A századforduló Ceglédjén vitathatatlanul ez az egylet volt a legerősebb: leggazdagabb és legnépesebb. Tagjainak száma ekkoriban elérte a 400 főt. Könyvtára a Kaszinó után a legjelentékenyebb, közel másfélezer kötet. 1902- ben 24 féle lapot járattak! /19/ Az egylet saját székházzal rendelkezett a város főterén. Ez az épület nemcsak egyleti, de számos egyéb rendezvénynek szolgált színhelyül: “Termei a városi közigazgatásnak /amíg az új városháza épült/, népmívelésnek, iparügynek, mindenféle emberbaráti czélnak előmozdítására előzékenységgel nyittattak meg.” /20/ A Népkörbe tömörült gazdálkodó osztály a mult század végén már megértette, hogy a kör minden kulturális törekvése mellett sem oldja meg azt, ami a tagság számára a legfontosab volna, nem biztosítja a szakmai továbbképzést és nem látja el a gazdálkodó osztály érdekvédelmét. Ezért 1899-ben tervbevette, hogy
