Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)

II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története

tagjait a gazdálkodás minden ágában előadások, versenyek és tanulmányi kirándulások rendezésével a jövedelmezőbb gazdálkodáshoz szükséges korszerű ismeretekhez juttatja.

Ennek az elhatározásnak megfelelően 1903-ban megalakították a Gazdakört. Az ebben az évben jóváhagyott új alapszabályhoz egy függeléket csatoltak, melynek első §-a így szól:”Tekintettel arra, hogy a Népkör tagjainak zömét gazdák képezik, az egylet a gazdaköri teendők végzését is működési körébe veszi. Az egylet neve ettől kezdve: Nép- és Gazdakör. A Népkör ettől kezdve kettős szerepet tölt be:

a/ Társadalmi téren a közművelődés előmozdítása hasznos olvasás és társalgás, a törvényes korlátok keretén belül szórakoztató időtöltés;

b/ gazdasági téren a gazdaközönség tömörítése, a földművelő nép anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdítása, képviselete.” /21/

1914-ben aztán ketté is vált az egyesület. Önállósult a Gazdakör, de székhelye továbbra is a Népkör maradt. Tagjai egyidejűleg mindkét közösségnek tagjai voltak, az egyikben a közművelődéssel foglalkoztak, a másikban szakmai érdekeik képviseletére fogtak össze. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági szakirányú továbbképzésben a Népkömek, a ceglédi mezőgazdasági kultúra fejlesztésében a Gazdakörnek elévülhetetlen érdemei vannak.

20