Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
1. Kaszinó Széchenyi 1827-ben alapította meg a Nemzeti Kaszinót, hogy elősegítse főuraink magyarosodását, az önálló nemzeti politika kialakulását és a közművelődés emelését. A pesti példa nyomán országszerte születtek a vidéki kaszinók is, ahol összejött a nemesi, majd a XIX. század második felétől kezdve a polgárosodó magyar társadalom elitje, hogy szórakozva művelődjenek és kialakítsák a helyi politikát irányító közvéleményt. A “három város” körzetében ezek a kaszinók a következő sorrendben alakultak meg: elsőként Kecskeméten 1830-ban “Társalgási Egyesület” néven, utána Nagykőrösön 1838-ban “Olvasó Társaság” címen, majd végül Cegléden “Casinó Egylet” elnevezései 1842-ben. /4/ A Ceglédi “Casinó” életrehívója és első elnöke Pajor Antal városi főjegyző, megyei katonai biztos volt. Az alapszabály l.§. szerint céljuk volt a “csinosb társalgás, a véleményben és helyzetben különbözők közeledése, a közértelmiség előmozdítása”. ISI Hogy a reformkor törekvései már eljutottak Ceglédre is, bizonyítja az alapszabály 2. §-a, mely leszögezi: “A tagok jogai egyenlők; előjogot, vagy kiváltságot senkinek követelnie nem lehet." /6/ Az uj társas egylet először a város középpontjában elhelyezkedő Vadember fogadóban kapott helyet, ahová eddig is bejártak a város vezetői egy kis ital melletti beszélgetésre. A korabeli “Regélő” c. országos lap így emlékezett meg a Ceglédi Casino kezdeti tevékenységéről: “A város műveltebb egyénei itt gyűlnek össze, s az élénken folyó vitáknak tárgyát agarak, pipák helyett legéletbevágóbb korkérdéseink teszik.” Ili Innen 1884-ben a Gombos-féle házba költöztek /ma Helyőrségi Tiszi Klub/, 1886-ban pedig a Központi Szállóban béreltek kényelmes helyiséget / ma a Földműves Szövetkezeti Áruház a Kossuth téren/. A múlt század végén állandó vita folyt a városban, főleg az egyleti tagok között, miért nem képes ez a tekintélyes egyesület saját székházra szert tenni. “Mégis szégyene a Kaszinónak, hogy eddig saját hajlékra nem tudott szert tenni, amidőn városunkban van olyan egylet, melynek 30-40 tagja van és 1 forintos tagsági díjjal 3-4000 forintos helyiséget tud építeni. /8/ Ennek a szégyennek oka a tagság véleménye szerint az a tény, hogy a “Kaszinó soha sem gazdálkodott”. 191 Nem gazdálkodott kapitalista vállalkozói értelemben, mert jelentős bevételét elsősorban szellemi javakra költötte el. “Fennállása óta hangyaszorgalommal gyűjti a szebbnél szebb irodalmi műveket, úgy hogy ma neki van a legszebb könyvtára városunkban.” /10/ 1884-ben a Kaszinóban 7 napilap, 9 hetilap és 6 havilap, illetve folyóirat között válogathattak az olvasók, a könyvtár pedig közel kétezer kötetet tartalmazott. A századfordulón kitűnő 12
