Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
pedagógusok látták el a könyvtárosi tisztet: Simon Béla, Paulovits Károly, Réthy Lajos a Polgári Iskola tanárai, majd Alexy Lajos és Kiszely János az Evangélikus Népiskola tanítói. Ezekben az években nemcsak a tagok, hanem bárki kölcsönözhetett innen könyveket, vagyis a Kaszinó igyekezett pótolni azt a hiányosságot, hogy Cegléd sem egységes népkönyvtárat, sem városi könyvtárat nem tudott létrehozni a múlt században. Nem alaptalanul állapította meg Oppel Jenő, a Kaszinó igazgatója 1942-ben, a 100. évfordulóra összeállított kis munkájában, hogy sokan csak a könyvtár kedvéért lettek a Kaszinó tagjai. A székház kérdését 1900-ban sikerült megoldani, amikor megvásárolták Wiegner gabonakereskedő házát a Jászberényi úton /ma Kossuth Ferenc utca/. Ez a tágas épület lett otthona a Kaszinónak egészen megszűnéséig /ma Vasutas otthon/. A Kaszinó a századfordulón jelentős hatást gyakorolt a városvezetésre. Gubody Ferenc polgármester volt az elnöke, a Kaszinó tagok közül kerültek ki legjobb tanácsadói. Kétségtelen, hogy a XIX. században ez az egylet nemcsak a szórakozás helye volt, hanem a város urbanizációjának szellemi műhelye, ahol a parasztváros legjobb erői gyűltek össze esténként, hogy megvitassák a város fejlesztésének problémáit. Ennek bizonyítására elég felsorolni, kik voltak a Kaszinó vezetőségének tagjai a századforduló legtermékenyebb éveiben, amikor Cegléd nagy faluból - legalább is külsőleg - várossá lett: elnök Gubody Ferenc polgármester, igazgató Tálassy Árpád ügyvéd, jegyző Dely Benő városi tisztviselő, pénztáros Paulovits Károly polgári iskolai tanár, könyvtáros Réthy Lajos tanár és Nagy Sándor ref. tanító. A választmány tagjai: Schillinger Rezső, a Takarékpénztár aligazgatója, Báthory István járásbíró, Matolcsy Károly közjegyző, Csizmadia Ferenc mérnök, Gombos Károly kereskedő, Szalay István városi főjegyző, Váradi Dávid kereskedő, Szekeres Miklós városi ügyész, Martinovics Gyula uradalmi tiszttartó, Frank Lajos járásbíró, dr. Gombos Lajos orvos, Fabianek Vilmos gőzmalom igazgató és Takács József ref. lelkész. /11/ Valamennyien jeles közéleti emberek, többen más egyletek elnökei is. A XX. században azonban egyre inkább befelé fordult ez az egylet s már csak a saját tagságának művelésével és szórakoztatásával foglalkozott. Nem töltötte be azt az irányító szerepet, melyet a város közvéleménye elvárt volna a Kaszinótól szellemi erejénél fogva. Atagság zöme már csak az évi közgyűléseken jelent meg, vagy egy-egy hagyományos bálon, ünnepi vacsorán, s annak a szűk rétegnek szórakozása, amelyik rendszeresen látogatta a székházat, többnyire csak a kártya volt. A legtöbben teljesen elfelejtették, hogy annak idején Pajor Antal és alapító társai ezt a “Casinót” Széchenyi szellemében nemcsak a szórakozás, hanem az urbanizáció, a magyar polgárosodás eszközének szánták. 13
