Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

tanítónő töltötte be ezt a tisztet és igen széles körű és eredményes munkát végzett társadalmi munkában. Bekapcsolódott az irányításba dr. Pólus Károlyné a községi orvos felesége, Kővári László ref. lelkész, aki a nemzeti bizottság tagja volt, továbbá a tantestület többsége, a fiatalok maguk is szereplőként (pl. Utassy Miklós, Vágó Piroska, Velkei Margit, Urbán Hona előbb mint diákok, majd végzett tanítók).

A községi vezetők részére évenként tanfolyamokat szervezett a megyei központ. Ettől kezdve tervszerűbb művelődési programmal folyt a tevékenykedés.

1946-ban a községi önkormányzati testület kultúrház létesítésének tervét fogadta el. 1947. I. negyedében a kiküldött bizottság vagyoncserével megszerezte az épületet, amely többszöri átalakítással jelenleg is a községi művelődési otthon. Felújítására azon nyomban 1000, majd később újabb 2500 Ft-ot irányoztak elő. Az átalakítási munkálatokat még 1947 nyarán, szeptember 1-ig elvégezték.

Az ünnepélyes megnyitás 1947. szeptember 14-én történt, egybekötve a falu másik nagyjelentőségű létesítményének, a villamosításnak avatásával.

A kulturális jellegű rendezvények, bálák, műsoros előadások addig az Urbán-féle vendéglő (ma a mozi helye) tánctermében és a volt Hangya nagytermében (az akkori mozi helye) zajlottak. Nagy öröm és eredmény volt az állandó jellegű kultúrház létesítése, ahol színpadot is építettek.

Megváltozott a kultúrtevékenység minősége is. „Szabad föld téli esték” címen a belterületen valamint a külterületi iskoláknál szervezett, rendszerint műsorral egybekötött előadások határozottabb irányt vettek a lakosság felvilágosítására, nevelésére. Többek között szerepelt rossz szokások, babonás hiedelmek ellen irányuló előadássorozat. így megindult a természettudományos nevelés. Megváltozott a szórakoztató tevékenység is. A népszínműveket felváltották a jóval magasabb művészi és tartalmi értéket képviselő előadások11. Petőfi est 1948. március 15-én a centenáriumi évforduló megünneplésére. Arany balladáiból összeállított műsor, népmese feldolgozások, irodalmi művek előadása. Pl. Vörösmarty: Csongor és Tünde, Móricz: Ludas Matyi nagyszabású előadása.

Az évenként egy, esetleg két alkalommal tartott járási kultúrversenyen, amely akkor Abonyban volt, rendszeresen résztvett a község kultúrgárdája, és éveken át szinte mindig az első helyet szerezte meg. Pl. az 1948. november 7-i járási versenyen igen magas színvonalú műsorral szerepelt a község: Részlet az Ember tragédiájábólii 12 (Fáraó jelenet) továbbá népballadai felii A rendezők a pedagógusok közül kerültek ki, s többen szerepeltek is.

12 S. Szabó József különben nagysikerű Lucifer alakításából 29 óv távolából is viszszacseng a hatásosan kiejtett, de kicsit elcsúszott szöveg: „Oh, Fáreó!”

426