Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944
A könyvtáros a könyveket a község bírája által a község pecsétjével lebélyegezteti, megszámozza, s azokról rendes sorszámmal ellátott czímtárt, a kikölcsönzött könyvekről pedig naplót vezet, melyben egyszersmint a kölcsönvevők az átvételt elismerik. Tartozik minden vasárnap a később meghatározandó órában a könyvtár helyiségében a könyvek kikölcsönzését, illetve visszavételét eszközölni. Minden megbízható lakos kaphat egy-egy könyvet legfeljebb 2 heti időre. 1901. január 26. Majerszky Vilmos főjegyző” A községi népkönyvtár helyiségét a 2. és 3. tantermet összekötő folyosó egy részének elrekesztésével alakították ki kb. 8 m2-es területtel. További sorsáról nem maradt feljegyzés, de jogosan következtethetünk valamilyen keretben való működésére, ugyanis a könyvtár téma más vonatkozásban is jelentkezik a község életében. 1905. (XI. 5.) őszén iskolai könyvtár alapításához fogalt az elöljáróság. Közadakozásból 55 korona gyűlt össze, Majerszky Vilmosné pedig 20 könyvet adományozott.3 „Ez időtől kezdve az iskola és tanító könyvtár gyarapítására fordíttatik az iskolai tankönyvek eladásából megmaradó összeg.” 1909-ben 202 kötet, illetve füzet volt az állomány 2115 korona értékben.4 Minden bizonnyal tovább folytatódott az iskolai könyvtár-akció is. S bár háborús események kétszer is megtépázták vagy elpusztították állományát, mégis nemes hagyományként újjáélesztése és fejlesztése a felszabadulás után az általános iskolával együtt megkezdődött. Az egységes községi könyvtár gyarapítása helyett a több kisebb, egyesületek, körök keretén belül szervezett könyvtárak létesítésének útját járta a község. Amint az egyesületek székházra tettek szert, némi könyvállományt is szereztek. Mint legrégibb társas szervezet, a Népkor rendelkezett először könyvtárral. A társadalmi összefogással felépített otthon egyik helyiségében könyvtárat is létesítettek. Alapállományát állami adományból hozták létre, majd a tagok hozzájárulásából és rendezvények bevételéből gyarapították. A mintegy 100 körüli kötetet a mindenkori gondnok kezelte és csütörtökön, vasárnap kölcsönzött.5 A legnagyobb és főként szépirodalmi jellegű állománnyal a Társaskör rendelkezett. Részben a többnyire értelmiségi tagság adományaiból, részben rendezvények jövedelméből szaporodott 350-400-ra a kötetek száma. Szinte naponként igénybe vehették a tagok, ugyanis az önálló székház vásárlásától 3 HD 1905. 4 Uo. 5 PmL PECZE Szilveszter: Könyvtári élet és olvasómozgalom. Kőcser község 20 éves története 1945-1965. Kézirat, 1965. 60-61. 1. 144
