Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944
HARMADIK FEJEZET A község társadalmi élete NÉPMOZGALOM Kocsér puszta benépesülésének menetét vizsgálva megállapíthatjuk, de a korabeli krónikás szavai szerint is községünk 90-95 %-ban Jászapátiról, a fennmaradó hányad nagyobb részében Nagykőrösről, továbbá Törtei, Kécske községekből és Kecskemétről népesedett be. A vallási megoszlás szerint is a döntő többséget a katolikus jászok adták. A XIX. század utolsó évtizedeiben sem több az egyéb vallású 7-9%-nál. A máshonnan idejövőket elsősorban közöttük találnánk. Néhány adat a vallási megoszlásról1 Év összes lakos ebből ref. és egyéb 0//o 1846 317 12 3,6 1883 2 379 174 7,3 1890 2 980 229 7,9 1900 3 552 314 9,6 A megalakult Kocsér község lakossági létszámváltozásait - mintegy 70 éven keresztül annak dinamikus szaporodását, 1941-től pedig egyre nagyobb mérvű fogyását — az országos népszámlálás adataiból követhetjük nyomon. * ] PmL Egyházi Schematismusból az 1846-os óv adata. A többi HANUSZ i.m. 242-243. 1. Az 1900 évi egyéb felekezetiből 7 izraelita. Kocsér 25 éves jubileumi emlékkönyve. 20-21. 1. 111
