Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)

VIII. fejezet: Oldal- és felülnézetből

vántartása és az abból való részesedés. A vagyonérdekeltség megteremthető a belső vállalkozások esetében (célrészjegy, tagi hitel és célhitel formájában), de bonyolultabb a megoldás a nagyméretű, sokágazatú és hierarchikusan szervezett szövetkezetekben. Itt is ki kell azonban dolgozni a közös felhalmozásban való egyéni érdekeltség formáit”.

Mert mint a szerző írja:

„A világon sehol sem jött létre fejlett mezőgazdaság csak a bérmunkára alapozva.” Márpedig nálunk „a mezőgazdasági és a szövetkezeti sajátosságokat az állami szabályozás ma még gyakran korlátozza. Szigorú keretek közé szorítja a gazdálkodó szervezeteket, korlátozza a vállalati önállóságot és felelősségvállalást. Az állam és a szövetkezetek kapcsolatának olyan rendezése szükséges, amely következetesen érvényesíti a szövetkezeti törvényt és gátat emel minden olyan törekvés elé, amely a szövetkezeti elvek érvényesítését akadályozza. Mindenekelőtt a pénzügyi szabályozásban kell véget vetni az aprólékos, gyakran változó, szinte áttekinthetetlen beavatkozásoknak. A termelőszövetkezetek pénzeszközeivel az állam tulajdonosként nem rendelkezhet. Ki kell küszöbölni azokat a jogszabályokat, amelyek a szövetkezeteken belül az érdekeltségi rendszerek autonóm megválasztását, illetve a termelőeszközök észszerű hasznosítását nehezítik.”

A Ceglédi Lenin Tsz-ben már hozzáláttak ama célrészjegy-módszer bevezetéséhez, ami kitetszik abból a dokumentumból, amit a küldöttgyűlés tagjainak szétosztottak. A géplízing - magyarán bérlet - díja 1988-ban majdnem 14 millió forint volt! „Ezért is fordulunk tagjainkhoz célrészjegyzéssel. Ezzel részben segítik a termelőszövetkezetet, hogy a szükséges gépeket meg tudja vásárolni, részben pedig növelhetik saját jövedelmüket, mert a szokásos OTP-kamatnál többet tudunk fizetni. A 3 évre lekötött pénzeszköz után 20, a 4 évre lekötöttre 25, az 5 évre lekötöttre 30 százalék kamatot tudunk fizetni, és átvállaljuk az erre jutó jövedelemadó kifizetését is.”

... Dr. Csendes Béla tanulmánya természetesen átfogó jellegű, de akad még több, a ceglédi téeszre is jellemző adalék benne, így mindenekfölött ama sokat emlegetett agrárollónyílás. Mint a főigazgató írja:

„Az agrárolló nálunk jobban kinyílt, mint az európai országok többségében. Ráadásul a mezőgazdasági és élelmiszeripari áraink már korábban is jóval kevesebb hozzáadott érték realizálását tet-76