Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
I. fejezet: Nyugdíjasok memóriájának tükrében
talt, a megbízottként jó fél évig elnökösködő megyei osztályvezető-helyettest, Boda Gábort, a MÉM szövetkezetpolitikai osztályának munkatársát, Józsa István elnököt és Bállá Jánost, a városi pártbizottság első titkárát. Utóbbit például arról, hogy a felszámolás szóba sem került? „Dehogynem! - hangzott a válasz. - Csakhogy ez súlyosan érintette volna a nyugdíjasokat.” Az elnök, Józsa István a megnagyobbodott téesz dolgozóinak átlagéletkorát 45 esztendősnek mondotta, s bizakodónak látszott. 1988. június 29.: ismét riportom jelent meg a Magyar Hírlapban. Józsa István elnök Csukás Béla főkönyvelővel együtt elégedett: 1987-re 24 millió forint nyereséget irányoztak elő, s 28 millió lett. A volt Magyar-Szovjet Barátság Tsz hatalmas - országosan is példa nélküli! - adósságából elengedtek ugyan 74 millió forintot, de még így is fennmaradt 75 millió, amit 1990-től 2000-ig kell majd kifizetnie a Leninnek. De kikalkulálták, hogy voltaképpen hektáronként és évente háromezer forintért megvásárolták a Lenin 26,5 aranykoronás földjeinél jobb, 36 aranykoronás földet, ami középtávon már nem lehet rossz befektetés. 1988 eseménysorára majd a krónika végefelé térek vissza. 4. Rendhagyó módon, de afféle modern filmszerkesztési technikával most némileg visszaugrom az időben, hiszen meglehet, korántsem mondok újat, de nagy vonalakban hadd tárjam elő, amit a parlamenti könyvtárban, tehát Pesten, valamint a már szintén említett nagykőrösi levéltárban előbogarásztam. Mindenekelőtt két rímelő részlet Táncsics Mihály és Erdei Ferenc Ceglédre vonatkozó megállapításaiból, amelyeket úgy hatvan esztendő választ el egymástól. Gondolom, minden ceglédi kisiskolás tudja, hogy Táncsics Mihály 1876 és 78 között Cegléden élt. Híres Ceglédi leveleiben kutatja egyebek közt a város elnevezését is, megállapítván, hogy „Cegléd nem más, mint Szegletnek évezred hosszú során át történő módosulása”. Idekívánkozik egy kuriózum: Józsa Ferenc ácsmester vásárolt egyedül Táncsicstól, amikor az a piacon árulta könyveit... (Ezzel szemben a nyelvtudós Pais Dezső már a mi évszázadunkban írta, hogy Cegléd neve a török „cigié”, annyi mint „fűzfa” szó „d” képzős változata; személynévi eredetű, amit bizonyít, hogy Somogybán, Baranyában és 14
