Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
I. fejezet: Nyugdíjasok memóriájának tükrében
Eger mellett is volt ilyen nevű helység. Első említése 1290-ből való: „Cegléd mellől” kelteznek egy királyi levelet.) „... e nép mesterkéletlen, egyszerű, a természet ölén boldogan, megelégedve éli világát, mikor elemi csapások nem sújtják, mert keblén az európai műveltség kárhozatos kinövései: a fényűzés, divat, még erős gyökeret nem vetnek.” Meglepő a forradalmi hevű Táncsicstól ezt olvasni, miként a szociográfus népi író is ellágvul szinte az 1937-ben megjelent Futóhomok-ban: „Ma nyugalmasan és békességgel fejlődik, s aki föl tudja adni magában a nép egyetemes... felszabadulásának a követelményeit, az örvendetes gyarapodásának... a nyomait szemlélheti. A szántóföldi mezőgazdaság igen szépen fejlett, a szőlőművelés figyelemre méltó, s a gyümölcstermelés is igen jó lendületet vett az utóbbi időkben. A ceglédi nép terjeszkedik.” Persze van kritikai megfigyelése is, egyebek közt, hogy apad a lakosság, öt év alatt ezer fővel, s 1932-ben mindössze hat új ház épült a városban, kilenc szobával. Forgattam természetszerűen régebbi, történelmet idéző munkákat is, így dr. Petróczi Sándornak „Cegléd település- és népességtörténete” című könyvét, amelyből a tatárjárásig visszakövethető a lakosság élete. Szerinte Nagy Lajos király adományozta az óbudai klarissza apácáknak a királyi birtokot. Ä nagykőrösi levéltáros Szabó Attila pedig azt állítja „A ceglédi vallásalapítványi uradalom gazdálkodása 1782-1867” című dolgozatában, hogy Erzsébet királyné volt az adományozó. Utóbbi mű szabatosan bemutatja, hogy 1815-ben az uradalom és a város között szőlőtelepítési szerződés jön létre, 653, egyenként egy holdas szőlőhelyet osztanak ki a zsellérek között. A jobbágyfelszabadítás előtt túlnépesedés jellemezte Ceglédet, amit bizonyít, hogy a tiszttartó nem vállalja cseh telepesek befogadását, nem lévén munkaalkalom. A határ 40 százaléka agyagos feketeföld, 40 százaléka homok, a többi szikes és vályogtalaj - írja Szabó Attila. Petróczi pedig egy 1715-ös megyei jelentésből azt idézi, hogy a város „földje termékeny, részben fekete homok, részben fekete föld”, s hogy ekkor 144 jobbágy található itt 2214 hold földdel, s már 521 hold szőlővel. Hogy aztán ezen a homokon és feketeföldön miként sarjad szociáldemokrata mozgalom, az megérne egy külön misét, azaz tanul15