Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
A ceglédi könyvtárügy története 409 Ez a története a munkások egykori könyvtárának. Összegezve az egyleti könyvtárak szerepét — leszámítva a földmunkásokét és kereskedelmi ifjakét — a város könyvtárügyének egészében, elmondhatjuk, hogy haladó szerepüket fokozatosan elvesztették. Egyre jobban elmosódott az állománybeli különbség is köztük, s a kispolgári ízlés kiszolgálóivá lettek. Mint ilyenek azonban, rosszabb anyagi lehetőségeik miatt, nem tudták felvenni a versenyt az ez idő tájt induló modernebb szemléletű és gyakorlatú kölcsönkönyvtárakkal. A kölcsönkönyvtárak megjelenése a századfordulón A századforduló táján nyilvánvalóvá lett, hogy az elavult jellegű egyesületi könyvtárak már nem képesek kielégíteni a megnövekedett igényeket. Mint láttuk, az iskolai könyvtárak nem fejlődtek, az egyesületi könyvtárak pedig csak tagjaiknak biztosították az olvasási lehetőségeket. Egyrészt elzárkózás, egyletesdi és nem fejlődő könyvtárak, másrészt pedig megnövekedett olvasási igény mutatkozott. Erre figyeltek fel a jószimatú üzletemberek, így Sebők Béla könyvkereskedő és nyomdatulajdonos, s csakhamar megnyitotta kölcsönkönyvtárát, mely 50 krajcárért egy hóra a legfrissebb fővárosi újságok olvasását is lehetővé tette. ,,.... egy új üzletággal, magyar kölcsönkönyvtárral bővítettem ki tevékenységemet. Általános óhajnak vélek eleget tenni, amikor kölesönkönyvtárt alapítok. Nem az volt a célom, hogy sok könyvet halmozzak össze, hanem hogy kitűnő könyveket adhassak tisztelt előfizetőim kezéhe. A modern magyar szépirodalom úgy szólván teljesen képviselve van gyűjteményemben: Jókai, Mikszáth, Herezeg, Bródy, Pékár, Bársony, Gárdonyi, Szomaházy, Beniczkyné, a külföldi írók közül: Ohnet, Feuillet, Daudet, Lindau, Theuriet, Prévost, Croker, Cherbuliez, Carmen Sylva . . .”29 E felsorolás igen vegyes állományra vall és nem említi az orosz klasszikusokat, melyek e korszakban nagy hatással voltak értelmiségünkre. Milyen közönségréteg igényét kísérelte meg kielégíteni az ügyes üzletember? Bár elvben mindenki számára lehető volt e kölcsönkönyvtár igénybevétele, mégis, elmondhatjuk, csupán a város polgári, hivatalnokrétegének volt a kiszolgálója. Sebők nem gyűjtött össze sok könyvet, mindig csak a legfrissebbeket forgalmazta. Az alapítás után 3 évvel — 1902-ben — mindössze 400 kötet volt az állománya.30 Űjabb kezdeményezések a Népkönyvtár ügyében Miután sem az egyesületi, sem az iskolai, sem a magán kölcsönkönyvtár nem tudott megfelelni a szükségleteknek, az érdeklődés ismét a Népkönyvtár felállítása felé fordult. A helyi értelmiség hangadói keserű írásokban emlékeztek meg az állandó könyvtár hiányáról, mely a lakosság zömének érdeklődését elégítené ki. A Közoktatásügyi minisztérium 1904-ben 78 000 koronát fordított népkönyvtárak felállítására, melyből Cegléd semmit sem kapott. „A felsőbb osztályok még annyira-amennyire megtalálják ebbeli szükségleteiket. A jelentékeny számú ipari osztálynak is ott vannak a maga különböző egyletei és 29 Ozegléd. 1899. jún. 11. 30 Ozegléd. 1902. febr. 2. 4 Magyar Könyvszemle
