Katsányi Sándor - Nagy Dezső: A ceglédi könyvtárügy története (Budapest, 1961)
410 Katsányi Sándor—Nagy Dezső olvasókörei... De árva és gondozatlan e tekintetben a város lakosságának zöme: a gazdálkodó osztály. — Nem annyim szépirodalmi művekre van szükség, mint inkább népies nyelven írt kis kátékra, melyek a gazdasági élet s közélet mindennapos dolgaiban legyen útmutatói. A városi tanács feladata írni a felettes szervekhez, hogy jövőre szervezzenek Népkönyvtárat. Mindegy, hogy itt lesz e állandóan a városban, vagy közben vándorolni fog a tanyák népe között...’31 A Szegeden székelő Délmagyarországi Közművelődési Egyesület felhívást küldött a ceglédi városi tanácshoz 1908-ban, hogy adjanak be kérvényt Népkönyvtár létesítése céljából. A tanács mivel részben pénzügyi kihatásai is lettek volna az ügynek, részben hamisan értelmezett lokálpatriotizmusból, elutasította a felajánlást.32 Pedig a helyi értelmiség a felhívás nyomán ismét szorgalmazta a Népkönyvtár felállítását és azt követelte, hogy vasárnap csukják be a kocsmákat és helyettük a létesítendő Népkönyvtár legyen nyitva.33 A gimnázium könyvtára Az 1899-ben alapított gimnázium könyvtára indulásakor több jelentős gyűjteményt olvasztott magába, s néhány év alatt Cegléd egyik legjelentősebb könyvtárává fejlődött. Bár jellegénél fogva szűkebb nyilvánosságú könyvtár volt, mégis foglalkoznunk kell vele, hiszen egy negyedszázadon át Cegléd egyetlen tudományos igényű könyvtáraként jön számításba. 1904-ben a tanári könyvtár 1679 darabból, az ifjúsági 1014 darabból állt, a növekedés a továbbiakban mindkét részlegben igen jelentős: évi 200—250 kötet. Az 1910-es évek elején a könyvtárnak már tudatosan összeválogatott gyűjtemény jellege van, amit a könyvtár vezetője, Vajticzky Emánuel tanár, által összeállított, 1913-ban kinyomtatott katalógus bizonyít legjobban. Az a tény, hogy a gimnázium szükségét érezte könyvállományának jegyzékét nyomtatásban is publikálni, bizonyítja, hogy a könyvtár mintegy 6500 kötetével az iskola falain túlterjedő, városi igényt is kielégített.34 * Az állomány híven tükrözi a humán jellegű, de igen erős természettudományos érdeklődésű iskola szellemét. Szakcsoportjai közül legjelentősebb a magyar irodalom, itt jól összeválogatott művekkel minden számottevő író szerepel. Vetekszik ezzel a gyűjteménnyel a latin és görög irodalom csoportja. A legjelentősebb írók eredetiben vagy többféle német és magyar fordításban, jegyzetes kiadásokkal szerepelnek. (Platon pl. egymaga 15 kötettel, 10 különféle fordítóval.) Ha a természettudományos művek csoportja mennyiségileg valamivel el is marad a humán tudományokétól, minőségileg ez is korának legjobb színvonalán áll. Megtaláljuk itt a legfrissebb, túlnyomórészt német nyelvű kézikönyveket is. 31 Czegléd. 1904. aug. 20. 32 Cegléd. 1908. okt. 16. 33 Czegléd. 1908. nov. 1. 34 A Czeglédi M. kir. Állami Főgimnázium tanári könyvtárának címjegyzéke az 1913-as év elején. Összeállította: Vajticzky Emánuel. Cegléd. 1913. (A tanári kvt. 3737 kötetet, az ifjúsági kvt. 2734. kötetet tartalmazott. A Ceglédi Közlöny 1912. júl. 7-i számában 13 377 kötetről olvashatunk. Erős túlzás.) A Magyar Minerva adatai szerint (1912—13. 173—74. p) az ifjúsági könyvtár a tanulók évi 2 korona tagdíjából eredt és gyarapszik. A forgalom: tanári kvt. 19 olvasó 975 kötetet kölcsönzött, az ifjúsági kvt.-ból 336 olvasó 5975 kötetet.
