Tapodi Katalin - Kerekes László (szerk.): Huszonötéves a Dél-Pest megyei Nagy István Képző- és Iparművészeti Csoport. Emlékkönyv (Dabas, 1994)

sugallatokat mindig más szerzők és más tájegységek biztosították - Dabasról az indítás átterelődött Gyömrőre, később Szigetszentmiklósra ifj. Pál Mihály bekapcsolódásával, az „Insula” megerősödésével. így született csoport a csoporton belül: Somogyi György, Kéri Mihály, Puha Ferenc, Artner Ottó, Zsin Judit, Szabó Béla, Nádasdy János, Kos Péter cselekvő közreműködésével. Közben ez azt is jelentette, hogy a kezdeti realista erővonalat a sokrétűség váltotta fel úgy, hogy a valósághű, hagyományos fogalmazás is megmaradt Bányász Béla, Nádasdy János munkásságában. Új elemek születtek Őrei, Heiling, Kéri, Somogyi műveiben, melyek a század európai képírásának avantgárd ösvényén haladtak, kubista és szürrealista elemekkel. Mindez kedvező jelenség, hiszen a Nagy István Csoport lassan, szívósan a nemzeti festészet sokrétűségét valósította meg nemcsak eszményeiben, hanem gyakorlatában is. Új impulzust adtak az őszi tárlatok, olykor pályázatokkal és díjakkal, az időnként megvalósuló művésztelepekkel - melyek közül a tóalmási és a felsőfarkaski különösen sikeres volt -, a grafikai közös műhely létrejötte Cegléden, s nem utolsósorban az, hogy évről évre vándortárlatokat is tartottak az őszi bemutató után. Mindig bekapcsolódik valaki a kollektív munkába, aki egy falut hoz magával. így dolgozik évek óta a Nagy István Csoportban Horváth László Farmosról, Jóna János Vecsésről, Csollák Mihály Tökölről, Palkó Tibor Nagykátáról. A csoport erősségét igazolja, hogy alig érzi hiányát immár az ideiglenesen eltávozott Fegyó Béláinak, Kiss Ernőnek, s bár Kocsis László, Gammel József, Romhányi Elemér, Pál Mihály, B. Szabó Edit, Kiss László elhunyta érzékeny veszteség, nem pótolható minőség - újak álltak helyükre, új lendülettel és alkotóerővel.

Komoly elágazásai születtek a Nagy István Csoportnak. Nemcsak a szigetszentmiklósi „Insula”, hanem a gyömrői egység ifj. Pál Mihály, Gábor Éva Mária, Pál Aranka, Detzky Júlia, Unyi István, Bodócsi Béla, Z. Horváth Gabriella, a közeli Maglódon festő Reitz János személyében. Ki-ki egy-egy új változatot, lehetőséget, értéket jelent. Radóczy Mária Százhalombattáról, Pataki Tibor Túráról, Stumpf Ferenc és id. Rácz József Nagykőrösről, Rónai Mátyás Albertirsáról. A csoportnak vannak törzstagjai, visszatérő kiállítói, vendégei. A nagykőrösi Molnár Elek, Fajka János meghívása is fontos lenne, hiszen a kerámiák és tűzzománcok a sokrétűséget és a minőséget is fokoznák, biztosítanák.

Külön sziget a csoporton belül Nagy László Lázár, aki a magyar kisgrafika mértéke, a ceglédi Kisgrafikai Biennálé szervezője - rendszeresen bemutatkozik a Nagy István Csoport őszi tárlatain. Célszerű lenne a kisgrafikai mozgalmat a csoport égiszén belül művelni, kedvezően befolyásolhatná a közönség és a művészek kapcsolatát, új műbarátokat nevelhetne főleg az ifjúság körében, s közben rajzolvasóvá nevelődhetne sok ezer Pest megyei általános és középiskolás. A Nagy István Csoportban hivatásosak, Alap-tagok is működnek: ifj. Pál Mihály, Artner Ottó, Zsin Judit, Kos Péter, Kéri Mihály, Gábor Éva Mária, Szabó Béla. Utóbbi időnként szerepel a közös bemutatkozásokon. Minőséget emelni csak a mérték emelésével lehet, azzal, ha megyénk déli térségének minden rangú alkotóját a közös célnak megnyernénk.

1973-ban részt vettek többen a Nagy István Csoport tagjai közül az egri művészettelepen,a zebegényi nyári szabadiskolán. Ez is új ármalást jelentett a közös munkában. Mások a siklósi, győri, tóalmási művésztelepen készültek új művekre, lehetőségeik kibontakoztatására. Mérték az állandósult továbbképzés, melynek tanúbizonysága, hogy Dabason nemcsak Nagy István festményeivel, hanem a Kilencek alkotásaival, Gádor István kerámiáival és Medgyessy Ferenc szobraival, rajzaival találkozhattak a festők és a közönség is. Szerepelt Dabason, az egykori Járási Tanács épületében a Musica Humana együttese is, zene és képzőművészet adott egymásnak találkozót. Ekkor írta Dabason a vendégkönyvbe Kodály Zoltánná a következőt: „Remélem, hogy az első találkozót több is követi”. A zene, az irodalom és a képzőművészet állandósított együttműködésére^ jövőben nagyobb gondot lehetne, kellene fordítani. Annál is inkább, mivel ismertek Milosovits László Arany János-illusztrációi, Kos Péter remekbe szabott meserajzai, Őrei József grafikai kísérlete Gyóni Géza költészetéhez. (18. számú dokumentum)

A Nagy István Csoport minden alkotó forrást felhasznál, és sok olyan helyre is eljut elágazásaival, ahová addig nem érkezett el a képzőművé